Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - II. közl. 97

л lengyel kokon'àuoz. 105 visszatetszésének azon szavakkal adott kifejezést: »Lengyelországban mindenki háborút kíván, de Lengyelország igen nagy területén alig néhány ezeren öltenek pánczélt és sisakot. Otthon és nyelvökkel ezek nagyon vitéz katonák, ha orruk hegyét sörbe mártották. De mihelyt megpillantják az ellenséget, elvesztik lélekjelenlétöket« Ezzel egyidejűleg Bethlen Gábor viszonya Lengyelországhoz új stadiumba lépett, kivált az előkelő állás folytán, melyet a harmincz évesnek nevezett háború kezdete óta a fejedelem a császári és kath. ügygyei szemben elfoglalni és megtartani hivatva volt. Mert durva s érzékeny visszatorlást igénylő hálátlanságnak Bethlen Grábor bizonyára nem tekinté a lengyelek abbeli magaviseletét, hogy az általa közvetített békével elégedetlenek voltak. Az effélékkel hidegvérű politikusok nem sokat szoktak törődni s az erdélyi fejedelem épen ekkor különben is fontosabbal foglalkozott, semhogy arra gondoljon, hogy a szomszéd országot kissé kiábrándítsa, mely már azért sem lehetett egyenrangú ellenfél, mért benne a piaczi lárma és a magánérdek zaja hatalmasabbnak bizonyúlt, mint az államférfiúi belátás szava. Igy tehát Lengyelország Bethlenre, ha csakugyan gondolt volna reá, hogy azt magasan szárnyaló terveiben felhasználja, elveszített minden oly fontosságot, melylyel számolnia kellett volna. — Úgy látszik, igen kevésbe is vette ez országot, különben ő, ki a cseh fölkelés terjedése és pfalzi Erigyes megkoronázása után nyíltan a protestáns párthoz csatlakozott s így a német császár ellenségekép szerepelt, Lengyelországot az ellentáborba próbálta volna vonni, mely ország a csehekkel szövetkezett Magyarország közelsége, saját dissidenseinek rokonszenvei, a hatalmas főurak engedetlensége s az állam tehetetlensége mellett a mozgalomnak saját területére való átcsapását sem meggátolni, sem visszaverni nem lett volna képes. Igen élesen, ékesszólóan és igazán jellemzi a Bethlen Gábornak a cseh vallás-viszályokhoz való csatlakozása által Lengyelországban teremtett helyzetet III. Zsigmond lengyel király azon levelében, melyet Varsóból 1619. okt. 15-én Zolkiewszki Szaniszló *) Kheveuhíiller Ann. II.