Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - II. közl. 97

] 02 báthory és bethlen viszonya magát, hogy noha tehette volna vagy tán helyesen járt volna el, ha megteszi ; — a Török István által elkövetett határsértóst s békezava­rást, a nemzetközi jogellenes tettet, mely a lengyelek érdekében követtetett el, teljesen figyelmen kivftl hagyta. Hogy ugyanis Len­gyelország kormánya hivatalosan desavouálta a moldvai expeditiót s reá engedetlen magánemberek által indított s a korona részéről roszszalt vállalat bélyegét sütötte ; hogy az újonnan alakúit mold­vai állapotok nagyon kérdéses élettartama mellett ott az elégté­telre irányuló követeléssel nagyon kevésre lehetett volna menni ; végül hogy egy megtorló hadjárat, mely teljesen indokolt lett volna, mert Török István senkivel sem tudatta előre, mit akar, több hátrányt mint előnyt hozhatott : mindezt Bethlen Gábor kétségkívül szintén figyelembe vehette. De ha azon bebizonyítható körülményt is fontolóra veszsziik, hogy 1617-ben követe Kornis útján nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a lengyelek irányában mindenkor a legbarátságosabb érzelmeket táplálta, feltehetni, hogy a már idézett érveken kivül a fenálló jó viszonyt Lengyelországgal már azért sem akarhatta csorbítani, mert az egyetemes államérdek ellenére Moldvába betörők megfenyítésének,melyet a lengyel király megígért, praejudicálni, sem pedig általában a respublicának e betörés által okozott sokféle kellemetlenségét szaporítani nem tar­totta szükségesnek. Valóban kényszer helyzet volt, melybe Lengyelország ezen Moldvába való betörések által jutott s melynek végül Bethlen Gábor igyekezetei szerezték meg a rég óhajtott befejezést. A lengyel betörő hadtest parancsnokának, Wisniowieckiuek halála 1616. február havában Moldva lengyel helyőrségeit ugyanis arra ösztönözte, hogy a szeretett vezér holttestét olyan tömegesen kisérjék az ország határán túlra, hogy Tomsa, ki a hospodárságot minden áron vissza akarta szerezni s e czélból már biztosította magának a tatárok közreműködését, az ellenség pillanatnyi gyön­geségét sikeres államcsínyra használta, azután pedig feltartózhat-A fentebb idézett okirat erre nézve mondja : »Midőn ő királyi fel­sége erről értesült, az illető egyénekhez intő leveleket és országgyűlési végzéseket küldött a fenálló szerződések megszegése miatt. Intette is őket, hagyjanak fel a vállalattal ; de ők mindezzel nem törődtek.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom