Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi és vegyes közlések - 469

TÁRCZA. 453 Dürer a Békésmegyében clt Ájtósy magyar nemesi családból származott s Németországban vette fel vagyis fordította le nevét Thürer majd Dürer-re. Ezzel a gondolattal a németek eddigelé nem tudtak kibékülni. E mellett újabb bizonyíték, hogy id. Dürer Albertnek fia által festett s a florenczi uffizi képtárban őrzött arczképének hátán egy nyitott ajtót (kaput) ábrázoló czímer van, a mely hogy Düreré volt, kétségtelen s minden valószínűség, szerint a magyar Ajtós nemes család révén, bár adatunk erre nincs, Szendrei Haan után a czímer magyar eredetét a »magyarországi falvakon divatos tetős kapu« constatálásán kivül abból is következteti, mert felette szerecseny törzs látható. A kapu magyar jellege (a verőczés kapu) igaz, szembeötlő a lerajzolt képen, de a szerecseny törzs mitsem bizonyít, német ezímereken épúgy előfordul, pl. a nürnbergi Halierekén, bambergi Dokler s a régi Zöllner, Tucher stb. család czimereibeu. Ki volt a művész édes anyja ? sokáig vitás kérdés volt: Haüer-é vagy Holper Borbála ? Dürer naplójában Hallernek olvasták a nevet, Thausing Holper-nek vitatja. Dürer atyja képén egy más czímer is van, valószínűen feleségének (a művész) édes anyjának czímere. Es ez nem a Haller czímer. Fehér kecskebakot ábrázol (mint a békésmegyei Garázda Teleki czímer, csakhogy zöld ág nélkül). Ehez a kérdéshez mi is járulhatunk annyi felvilágosítással, hogy a kezünknél lévő Haller család-könvv szerint élt ugyan Jeromos nevü Haller az idő tájban Nürnbergben (1499.), a kinek három felesége vala, de gyermeke egy sem volt. Ez tehát a Holper mellett bizonyít, daczára, hogy a nürnbergi Haller rokonság és Dürer Albert egy pápai bűnbocsátó levélen együtt fordulnak elő.— Szendrei Dürernek művészetét is méltatja s magyar eredetének nyomaira vél akadni némely munkáján. Két díszítmény, a mely u. n. kacskaringókból összeállított körben monogrammját ábrázolja s a mely a magyar sujtás és paszománt ékítésrc élénken emlékeztet : képben is bemutatja. VEGYES KÖZLÉSEK. — BAHS-SZENTKEKESZTEN, a beszterezebányai püspök nyári székhelyén, Ipolyi Arnold püspök s társulatunk elnöke a fő bejáraton egy díszes emléktáblát állíttatott fel annak emlékeül, hogy Társulatunk 1874-iki nagygyűlésének záriilését e kastélyban tartá, melyen következő felírat olvasható : ITT A NEMZET TÖRTÉNETI EMLÉKEI ÁLTAL MEGSZENTELT HELYEN MELY 1075. I. GEJZA KIRÁLY OKLEVELÉBEN KERESZTÚR NÉV ALATT MÁR ELŐFORDUL, IIOL AZ ESZTERGOMI ÉRSEKEK HADNÉPEI VÁRDÁJA ÁLLOTT ÉS MEGTELEPÍTETT VENDÉGNÉPEI POLGÁRI SZABADALMAKAT NYERTEK, HATÁRA TÉRÉIN A NEMZETI HADAK ÉS FÖLKELÉSEK VÉRES CSATÁKAT VÍVTAK,