Századok – 1886
Tárcza - Irodalmi szemle - 464
TARCZA. 449 a heroldokra és tornákra. Bebatóan tárgyalja Magyarország czímerét. Végül a heraldika kutforrásainak is szentel egy fejezetet. A szöveget számos szövegbe nyomott pecsét és czímerrajz illustrálja s több színnyomatú kép díszíti. A vaskos 4-edr. kötetet egy herold színezett képe nyitja meg, a többi színes képek czímereket ábrázolnak és pedig a Tamásfalvi Györgyét 1415-ből, Patrohi Mihályét 1437-ből, Hunyady Jánosét 1453-ból, Kánthor Benedekét 1509-ből, Kanizsay Dorottyáét 1519-ből, Tétényi Péter és András czímerét 1405-ből, a Cheösy családét 1624-ből, Garai Miklós nádorét 1416-ból. A kötetet XIII táblán czimer- és pecsétrajzok zárják be. A monumentális munkát tüzetesen fogjuk ismertetni. Előre is ajánlhatjuk mindenkinek figyelmébe, a ki a magyar czímerészet iránt érdeklődik. Ára a díszes és nagy munkának 5 frt. — RÉGI MAGYAR CODEXEK újabb sorozata jelent meg az akadémiai Nyelvemléktár keretében, az akadémia nyelvtudományi bizottsága kiadásában. És pedig 1. az u. n. Festetich codex ; 2. pozsonyi codex ; 3. keszthelyi codex ; 4. miskolczi töredék. A szerkesztő Wolf György hosszabb beveze-1 ésben ismerteti e nyelvemlékeket. Az első a keszthelyi Festetich könyvtár tulajdona, Kinizsi Pálné, Magyar Benigna számára készült, gazdagon díszített gót betűkkel hártyára írott zsolozsmás könyv. A codexnek 1494. (Kinizsy Pál halála éve) előtt kellett készülnie. A pozsonyi codex eredetije eltiint vagy lappang, de megvan másolata az Akadémia kézirattárában. Tartalmát imádságok képezik, valószínűleg a Klarissa apáczák számára. A XVI. században kellett íratnia. A keszhelyi codex szintén a Festetich-könyvtár tulajdona. E zsoltáros könyv írója Velikei Gergely, ki azt Lékán (Vasmegyében) 1522-ben írta. A miskolczi töredék a Vitkovics-codexnek egy az 1882. könyvkiállításon ismertté vált 6 levélnyi része, amely a miskolczi ref. gymnasium könyvtáráé »Isteni gondolatok« czím alatt. 1525-ben készül nyilván Klarissa apáczák számárat. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA könyvkiadó vállalatában Ranke alapvető munkájának. »A római pápák az utolsó négy században« első kötete elhagyta a sajtót, Lehr Albert szabatos és szép fordításában. — ZSILINSZKY Mihálytól két értekezés jelent meg az Akadémiánál. 1. Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644—45-ben, melyet all. oszt. 1886. februári— és 2. Az 1646-iki tokaji tanácskozmány, melyet az 1885. decz. ülésen olvasott fel. Mindkét értekezés a linczi békekötéssel áll kapcsolatban. A linczi béke okmánytárán kívül azonban számos más okirat is fel van használva benne. Az első értekezés a Rákóczy György támadása közben megindított nagyszombati béke-tárgyalásokkal foglalkozik, melyekben a fejedelem részéről a követség elnöke Lónyay Zsigmond volt, a ki rendkívüli tevékenységgel, kitartással és éles észsisel vitte a közvetítő szerepet a fejedelem és a császár között. Épen ilyen fontos a tokaji tanácskozmány is, mely a linczi béke végrehajtásáról volt hivatva intézkedni. Sok új adattal vau illustrálva ebben Lippay érsek törekvése, melylyel az 1646-iki országgyűlés összehívását lehetetlenné
