Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi szemle - 464

448 TÁRCZA. Schwarcz Gyula. Hol kezdődik az újkor. Rövid tanulmány. P. Hírlap 115. sz. Stelczer Frigyes. «Bácskai adatok a török defterekben. Szabadka, 1885.» Ism. Dudás Gyula. Zombor és Vidéke 34. sz. Szombathy István. A nagykőrösi boszorkánypör 1654. Kecskeméti Lapok 14. sz. Történelmi kiállítás. Nemzet 93. P. Napló 93. P. Hirlap 93. Egyetértés 93. sz. IRODALMI SZEMLE. — HUNFALVY JÁNOS egyetemes földrajzának Il-ik a Magyar birodalom földrajzát tárgyaló nagy terjedelmű vaskos kötete hagyta el a sajtót. Hunfalvy János a legkitűnőbb magyar geographus, ki a tudomány európai színvonalán állván s annak újabb vívmányait teljesen ismérvén, e munkájával nagy szolgálatot tett a magyar birodalom földrajzi ismeretének. Általában az egész munka, de különösen Budapest környéke, a Kárpátok alja s Erdély gyönyörű vidékei oly szépen vannak ismertetve, hogy valóban óhajtandó volna, hogy németre vagy francziára lefordíttassék. — Tüzetesebb ismertetéséről gondoskodni fogunk. — Az ARCIIAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK újabb kötetét (XIV-ik) adta ki az Akadémia Archaeologiai bizottsága. Első értekezése a lengyeli ős-kori telep leleteit ismerteti, melyeket gr. Apponyi Sándor lengyeli uradalmában Lengyel és Kurd között egy földsáncz belsejében találtak, a melyek valamely praehistoricus autochton néptől származnak. A leletek helyét térképek és helyrajzok, a leleteket 15 képes tábla mutatja be. Dr. T. Gy. a magyarországi bánya- és kamaratisztek emlékérmeit állította egybe 1537 — 1646-ig, Téglás Gábor a daciai praehistoricus arany,- vas,- és kőbányászati eszközökről ír (három tábla rajzzal). Ugyanő ismerteti a római márványbányákat a Bisztravölgyben, Bukova hunyadmegyei falu határán, a mely márványbányák ott a római uralonj idején császári tulajdont képeztek, a minek kezelésére épen Dacia leigázója, Traján, külön igazgatóságot »ratio marmorum«-ot szervezett. Dr. Lipp Vilmos a fenéki sírmezőt ismerteti Keszthely közelében Festetich Tasziló gr., birtokán, a mely a népvándorlás korából a IV.— V. századból való. A talált leleteket 7 tábla rajz, a pénzeket és érmeket három fényképezett tábla mutatja be. — Kár hogy tartalomjegyzéke nincs e közleményeknek. — A HERALDIKA VEZÉRFONALA, a megboldogúlt br. Nyáry Albert nagy munkája, melynek élete java tanúlmányait szentelte s melyet az Akadémia megbizásából élete utolsó éveiben írt, nem rég hagyta el a sajtót. A munka be van fejezve. Midőn az utolsó ívet bevégezte, akkor érte utói íróját a halál, kiadását már meg nem érte. Előszót br. Nyáry Jenő írt hozzá. Az úttörő munka a heraldika szabályait és történelmét adja elő, különös tekintettel hazánkra. Kiterjeszkedik a czímerek eredetére, a középkori czímerek keletkezésére, a cziiner-jogra és czímer-ellenőrze'sre,