Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 932

TÁRCZA, 933 — Az UJ MAGYAR SIÓN novemberi füzete D'Azte Mihály egy fiatal római föur emlékét eleveníti fel, ki a magyarországi török háborúkban 1684 — 86 közt vett részt. Már ott volt Bécs felszabadításánál is, résztvett Buda 1684-iki ostromában, Érsekújvár alatt sebet kapott s az 1689-iki szept. 2-iki rohamban halálosan megsebesült. E czikk a Voce della Yerita után van közölve. Szöllősy Károly a magyarországi r. cath. papság irodalmi munkásságáról írt czikkének folytatását adja. Az első rész, mely még a juniusi füzetben indult meg, be van fejezve : ez az esztergommegyei írók munkásságát hozza. Alapos s az irodalmi munkásságot teljesen felölelő dolgozat. — A BUDAPESTI SZEMLE november és deczemberi füzete Pulszky Ágost tollából Pázmány Péter életrajzát közli, kiindulási pontúi Fraknói Vilmos munkáját véve, de egészen eltérő felfogással. Ez utóbbi fűzetben Voider Gyula bírálja Salamon Ferenez munkáját Budapest történetéről. A KKKESZTENY MAGVETŐ (szerk. Péterfi Dénes és Kovács János Kolozsvárt) f. é. 1 — 3. füzetében Boros György az erdélyi szombatosok irodalmi maradványairól és vallásos nézeteiről ír: gróf Lázár Miklós (a 2. fűzetben) Petrisevieh Horváth Boldizsár ( 1 714-—17 78.) naplóját közli, a melyben sok érdekes történeti feljegyzés is foglaltatik. A 3-ik fűzetben becses egyháztörténeti adatokat találunk és pedig : unitárius halottak és temetések (1626 — 1646.) cz. a, Benczédi Gergelytől ; Pécsi Simon özvegye Barabás Katáról ; — és egy névtelen unitárius levelét vallásuk egyik gyalázójához — Koncz Józseftől, a gr. Telekiek m.-vásárhelyi levéltárából. — A BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI tört. társulat Évkönyvében (szerk. Iványi István ; II. évf. Y. füzet) Grosschmid Gábor folytatja : az utolsó báró Kray történetét a szerbek közt 1848—49-bó'l. A szerkesztő Ders (Derefalva) régi (1328. előtti) bácsmegyei helységről ír. — A M. I'ROTESTANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI FIGYELŐ (szerk. Czelder Márton Kecskeméten) sept—okt. füzetében : A magyar protestáns egyház tragédiája cz. a. a protestáns vallás története van megírva hazánkban, a reformaczió kezdetétől. A tragédia első felvonása: Kudolf uralma, Bocskai István támadása, a 2-ik 11. Ferdinánd uralma s a 30 éves háború, a 3-ik a protestánsok üldözése a XVII. sz. második felében s a prot. papok berencsi. komáromi, eberhardi, lipótvári fogsága, a száműzetések gályarabságok stb. A »régiek« rovatában Szilágyi Sándor közöl adalékokat a magyar egyháztörténeti kútfőkhöz a XVII. századból, és pedig Medgyesi Pál levelét (1649.) Bákóczy Zsigmondhoz, Rákóczyét Klobusiczkyhez (1651.) és Báthori Zsófia egy 1673-iki levelét »tolvajkodók, esperestek, praedicatorok felől.« — A MAGYAR NYELVŐRBEN Négyessi a szegedi nyelvjárást, Markovics S. a magyar nyelvbe átvett czigányszavakat, névszerint a bibasz (szerencsétlen^, ácsi, üpre, usdi, more, dádé, rajkó, purdé, csóré (meztelen) szavakat és eredetüket fejtegeti. A nyelvtörténeti adatok közt érdekes vers vau a. jászóvári levéltárból : »Miscellanea, azaz : Elegyesleg, kiilömbféle 63*