Századok – 1886
Tárcza - Irodalmi szemle - 925
TÁRCZA. 927 változatos történetével, alakulásaival levezeti napjainkig. Kezdi a legrégibb idővel s a mi keveset a törvénykönyvben talált, megpróbálta azokból ez institutio első csiráit vázolni. Első fejezetét a posta-intézet megalakulásának szenteli, azt követi annak meghonosítása Paar báró által Magyarországon, annak eltérő fejlődése Erdélyben, Rákóczy Ferencz postaintézete. Ez a három fejezet mondhatni bevezetésül szolgál a többiekhez s a könyvnek ez a része az, mely még pótlásokra, kiegészítésre vár. Az országos levéltár kincsei s különösen a szepesi kamara okmányai közt még sok olyan adat lappanghat, mely egy olyan szakember kezében, mint Hüberth, sok világot vethet az institutio korábbi fejlődésére, alakulására ; — de már azzal is, mit a könyvnek ez a része nyújt, már bírjuk a szervezet körvonalait. A többi része a munkának már teljes és részletekbe menő képet nyújt s hivatalos források felhasználásának eredménye. A IY-ik fejezet a szathmári békét követő átalakulással foglalkozik, az Y-ik a postát mint jövedelmi forrást tárgyalja a XVIII-ik században, párhuzamba téve jelen századi fejlődésével, a Vl-ik posta- intézetünk 1848/9-iki állását festi s a Yll-ik fejezet a »nemzet-gazdasági érdekek előtérbe jutását« vázolja. Szerző teljesen kiaknázatlan anyaghalmazból dolgozott, — mely a XVIIl-ik század kezdete óta nagy tömeget képez. Mivelődés-történet linknek egy fontos részletét állítá össze a derék szerző, töretlen uton járva, sok önállósággal s criticával aknázva ki a forrásokat. Monographiájával igen hasznos szolgálatot tett a hazai történetírásnak, mely csak akkor lesz képes hazánk történetének egész és igaz képét előállítani, ha a részletek fontos kérdéseit ilyen inonographiák kitisztázták. A munka Gercay Mihálynak van ajánlva. — »ADATOK az evangelicus superintendensek egyház-látogatásainak történetéhez, különös tekintettel a párbérre« czím alatt Krupec István pozsonyi theol. tanár egy protestáns egyháztörténelmi adatokban gazdag füzetet adott ki. A eanonica visitatiókról vezetett feljegyzések egy csomó megbecsülhetetlen históriai és statistikai adatot foglalnak magukban, melyekből az ország akkori viszonyairól igen sokszor hü képet nyerünk, s ezek a feljegyzések annyival becsesebbek, mert maguktól a főpapoktól erednek. Krupec tanár lelkiismeretes gonddal állította össze, kivonatolta s fordította le e följegyzéseket s azokból valóban becses munkát állított össze. Minden vizsgáló superintendens följegyzése elé egy kis életrajzi bevezetést csatol, mely ugyszólva annak bevezetését képezi. Kezdi a bániéval s végezi a Krmanéval. E kis munka mutatja, hogy azok a regesták, melyek annak alapúi szolgáltak, megérdemelnék, hogy egész terjedelmükben közöltessenek ; — de mutatja azt is, hogy csakugyan ideje volna a prot. egyház történelmi kútfők kiadásának megszakadt fonalát újra felvenni. - - DK. SCHÜNWITZKY BERTALAN pozsonyi tanártól »A pozsonyi Klarissza-apáczák története« czím alatt 51 l.-ra terjedő monographia jelent meg, mint külön lenyomat a pozsonyi főgymnásium értesítőjéből. A Klariszszák kolostora ma gymnasiumi helyiségül szolgál, azt Pázmány
