Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - HELLEBRANT ÁRPÁD: Kovács Gábor: A miskolczi ev. ref. főgymnasium története 914

9Í6 TÖRTÉNETI IRODALOJÍ. grammatica, syntaxison, poësisen kívül a retorica, azaz a kötött és kötetlen beszédben való tisztább ékesszólás is tanítható, sőt a logica és görögnyelv elemei is azoknak, akik a latin ékesszólásban már meglehetős előmenetelt tettek.« A tanterv és tanmenet sem volt szorosan megállapítva, A XVII. században azon tanrendszert követték, melyet 1648-ban Sárospatakon megállapítottak, s melyet lassankint az egyes iskolák viszonyaihoz alkalmaztak. Az osztályokat illetőleg voltak eleinentariusok, conjugísták, grammatisták, syntaxisták, poéták, rhetorok s logikusok. A tanrendszerbeli ingadozás úgy itt, mint a ref. iskolákban általában 1777-ig tartott, midőn a híres »Ratio educationis« megjelent ; és bár az autonómiájukat féltő protestánsok ellenszenvvel fogadták, mindazonáltal taurendszerök bizonyos irányban való határozott kifejtésére hatást gyakorolt, s őket iskoláik czélszerú rendezésére ösztönözte. A mi nem is maradt el. Az egyház ugyanis a sárospataki iskola részére 1786-ban egyház-kerületileg megállapított tanrendszer alapján új tantervet készített az iskola részére. E tanterv szerint 3 tanár és három praeceptor tíz osztályt tanított, melyek közül az öt felső gymnasiumi, az öt alsó elemi tankörbe tartozott. A tantárgyak a természettan és természetrajz kivételével a gyűlölt »Radio educationis« összes tantárgyai voltak. Azonban a tanrendszer alegújabb időkig is minduntalan változásnak volt kitéve. Az utolsó 4 évtizedből különösen említendők az 1849. »Organisations-Entwurf«, és az 1883-iki középiskolai törvény mint a melyek alapján az iskola szervezete lényeges változáson ment keresztül. Szerző a rendelkezésére állott forrásokat jól kiaknázta s az adatokat ügyesen csoportosította egymás köré, úgy bogy az iskola fejlődésének teljes képét adja. A harmadik fejezetben a tanári karról szólván, közli az iskolában tanított tanároknak életrajzát. Azt mondja a 112. lapon, bogy a XVII. századból csak egynek nevét ismerjük. Kéziratban levő munkámból néhány adattal járulhatok e fejezethez. Tudvalevő dolog, bogy a rectorokat a sárospataki collegiumból hozták az intézetbe, bonnan magasabb kiképeztetés czéljából 2—3 évi tanítás után rendesen külföldi egyetemekre mentek. A rectorságnak ezen 2—3 évenként való változása 1749-ig tartott. A sárospataki iskola anyakönyvében többnyire bevezették, hogy az illető végzett tbeologus liová ment ; mely helyen tanított vagy lelkészkedett. Ezen anyakönyvből Tsétsi sárospataki tanár kivonatot készített. A kéziratban maradt munkának czíme »Registrum kistoricum« s jelenleg a sárospataki főiskola könyvtárában őriztetik. Ebből merítettem részben az alább közlendő adatokat. Az évszámoknál lehetnek eltérések, mert azok az anyakönyvben nincsenek mindenütt kitéve. Ли tehát megközelítőleg