Századok – 1886

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Könyvtári és képzőművészeti adalékok a XVII. századból 912

KÜLÖNFÉLÉK. 913 ban nagy gonddal összeállított hazai festőművészek névsorában nem fordul elő. Minthogy pedig a kis Rohonczon aligha élhetett volna meg : talán a szomszéd Kőszeg városában lakott. A festészet után térjünk át a zenére. Enuek is van nyoma Batthyány udvarában. — sőt a gróf egyik bizalmasát, az I. Leopold korabeli magy. kir. udv. cancelláriai secretáriust, s utóbb consiliáriust, Somogy Ferenczet, mint begedűvirtuózt mutathatjuk be. Ugyanis Somogy, Yieunae, 6. 9-bris 1689; írván a Nagy-Kanizsa várát régóta ostrom zárló gr. Batthyány Ádámnak az ezen török vár alatti táborba, a zárlat hosszan húzódását említi utóíratában, s vígasztalásúl hozzáteszi: »Patientia; ád az Ür-Isten még oly időt, hogy capta Canisa, még ez idén rohonczi palotán elvonom : »Az igaz barátság hamissat nem láván. . . .« etc. és ha lehet, Ngod előtt az czigány-tánczot is eljárom.« (Eredeti levél.) Még egy zenészeti adat, ugyan e korból, de már nem Batthány környezetéből. A magy. kir. orsz levéltár volt szepesi kamarai osztályának lymbusában akadt kezembe egy csomó Thököly-féle katonai lajstrom. Köztük a »kiu'ucz király« hű tábornoka Petreőczi és Kazaházi Báró Petröczy István katonái- és szolgáinak jegyzéke 1683-ból. Az utóbbiak közt két zenész is fordúl elő, nevezetesen : »Hegedös Miklós, személy 1, paripa 1 ; Virginás, személy 1, paripa 1.« Érdekes a dologban az, hogy a virgina —• ez a középkori sXYI-ik századi hangszer —tehát még 1683-ban is járta hazánkban, és pedig előkelő főurak is kedvelték. THALY KÁLMÁN. YITAM ET SANGUINE M. Vannak történetírók, a kik kétségbevonják, hogy ez a sokat emlegetett, híres pozsonyi jelenet egyáltaljában végbement volna valaha, vagy legalább, hogy ez a felkiáltás elharsant-e a nekilelkesedett magyar nemesek ajkairól ? Véletlenül azon helyzetbe jutottunk levéltári búvárlataink közben, hogy e kérdésben a választ magával Mária Tlieréziával adathatjuk meg, még pedig melegében akkor, nem sokkal a zajos jelenet után. A gr. Esterházyak gálán thai levéltárában az utolsó Habsburg-királynak számos eredeti levele maradt fenn, ifjabb gr. Esterházy Imre nyitrai püspökhöz s egyszersmind nyitramegyei főispánhoz intézve. Ezek közül a Bécsből, 1742. május 18-kán keltezett, eredeti, sajátkezűleg aláírott levélben Mária-Therézia szórúl szóra ezt írja : »Pro Mea, Domusque Meae conservatione vitám et sanguinemprofundere tam alacriter sese obtulit bellicosa Hungarica Gens.« Tehát még a szavak is egészen egyezők, mintegy idézve vannak. A kérdés ezzel, úgy kiszszük el van döntve. TIIALY KÁLMÁN.