Századok – 1886

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Hagyományos ősmagyar emlékek régi nagy családaink kincstáraiban 1

4 HAGYOMÁNYOS ŐSMAGYAR EMLÉKEK A házasság gyermektelen volt. s ti férj igeu korán elhalván, Széchy Mária a Bethlen-családdal úgy később második — elvált — férjével Rozsályi Kun Istvánnal is pörbe keveredett. Ugyanis törvény útján követelt tőlük vissza, női hozományához tartozott, de általuk különféle ok vagy ürügy alatt visszatartott némely, értékéért, műbecséért, avagy régiségéért , történelmi, hagyományos vonatkozásáért becses műdarabot. Egy 1643-ban kelt ily pörírat Közép-Szói uok (ma Szilágy) megye levéltárában maradt fenn. E hiteles iratban a murányi úrnő által visszaszolgáltatni igényelt családi műkincsek és ereklyék sorában említtetik egyebek közt két paizs, az egyik vörös-bársonynyal béllelt, s kívülről ezüsttel borított, tatár — kerek tárcsa ; a másik egy »igen-igen régi paizs még Attiláé, első magyar királyé volt valaha, a mint hiszik« (»Duo scuta militaria, unum scilicet Tartaricum, in interiori rubra purpura, in extejiori autem partibus argento tocato cooperatum ; aliud autem vetustissimum, quod adhuc Attiláé, primi regis Hungarici fuisse creditur.« x) Tehát csak »fuisse creditur«, mondja szerényen a perírati tárgyjegyzék; de azt határozottan állítja, hogy a scutum »vetustissimum«,— s nyilván ezért és a hozzá fűződő kegyeletes nemzeti hagyományért, nem pedig becsértékeért (mely szóval sem érintetik) követeié vissza az úri nő. Széchy Mária anyja született Homonnai Drugeth grófnő volt. Ennek a révén, a Drugetkek családi kincstárából kerűlt-e Murányvárába a világverő »Attila paizsa«, — avagy már régibb idők óta a Széchyek clenodiumát képezé ? Adatok lüjján el nem dönthető; valamint azt sem tudhatjuk : mi történt a hagyományos, ősrégi paizszsal tovább? Hová jutott? kié lőn? Többé semmi nyoma. Ha csakugyan visszakerült Murányba : akkor a Wesselényiösszeesküvés után, 1670-ben, az özvegy nádorné javai lefoglalásakor, az udvari kamara közegei a Wesselényi-Szécliy-tárkáz egyéb műkincseivel, régiségeivel együtt ezt is elkobozták. Ha ellenben Erdélyben, illetőleg a rozsályi várban maradt : akkor talán a gr. Bethlen-család iktári ágának, vagy a Rozsályi Kún-örökösöknek levéltári adataiból tovább lehetne utána nyomozni. x) Acsády Ignácz : » Széchy Mária.« Magy. Tört. Életrajzok, I. évf. d-ik fiiz. 31—32 1. (Budapest, 1885, kiadja a Magy. Tört. Társulat.)-