Századok – 1886
Értekezések - VÁROSSY GYULA: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai 867
-884 ANTIOCHIAI ANNA MAGYAR KIRÁLYNÉ Világosan kiderül ebből, bogy Eajnaldnak csak két neje volt, s bogy következőleg Alisz is Konstancziától született, mert Stefániának Bajnaldtól gyermekei nem voltak. E mellett tanúskodik egy látszólag csekély körülmény is, mely azonban itt szintén figyelmet érdemel ; az, t. i., hogy Alisz egyetlen leányát Konstancziának kereszteltette,1) éppen úgy, mint a mi Anna királynénknak és III. Bohemundnak is volt egy-egy Konstanczia nevü leányuk, mi által önkénytelenül is a közös nagyanyára utaltatunk ; még világosabbá válik ez Alisz fiának, VII Aronak eljárásából, ki egyetlen fiának Rajnald, legidősb leányának pedig szintén Konstanczia nevet adott,2) kétségkívül anyai nagyszüleinek, az antiochiai fejedelempárnak, emlékére. A mondottak után magától megdől Schiernek azon föltevése, hogy Alisz előbb Imre királyunknak jegyese lett volna ; 3 ) mert, mint láttuk, anyjának édes testvére és nálánál legalább is 12 évvel idősebb volt. Ha tehát vau valami alapja a Schier által idézett krónikás amaz állításának, hogy III. Béla Imre fiának az antiochiai fejedelem leányát adta uőiil : 4) úgy ez kétségkívül Béla sógorának, III. Bohemundnak, valamely leányáról értendő.5) Igaz ugyan, hogy Imre király 1198-ban Alisznak 400 márcipis Antiochiae ejusdem relictae, dimisit.« У. ö. u. o. 791.1., hol Hunfrid Rajnald mostoha fiának (privignus) mondatik, és Continuatio Guil. Tyr. i. h. 917.1., holRajnaldnak fogoly társa egyenesen Toron-iHuufridnak neveztetik. ') Muratori i. h. 405. 1. 2) Muratori, u. o. 428. 1. 3) 1. h. 162. 1. 4) Godefridus Monaehus S. Pantaleonis. Prehernél, I. 366. 1. »Bela Rex Ungariae vita decedens duos reliquit filios, Hemineradum et Andreám, quorum priori regnum dedit et filiam principle Antiochiae, alteri quaedam eastella et praedia magna atque ad peregrinationem Iherosolymitanam, quam ipse voverat, peragendam infinitam pecuniam.« 5) Talán éppen a föntemlített Konstaneziáról, kit Bohemund 1180-ban anyjával együtt Konstantinápolyba küldött vissza. Mi annál hihetőbb, mivel Béla a byzanezi udvar iránt határozott rokonszenvet táplált ; minek jeléül tekinthető az is, hogy Margit leányát Izsák görög császárhoz adá nőül ; továbbá, hogy ő maga is, midőn Anna halála után a franczia udvarral Capet Margit keze iránt kezdett alkudozások menete megakadt, Kostantinápolyban nézetett feleség után, Komnén Theodorát, Lapardasz Androniknak akarata ellen apáczává lett özvegyét, óhajtván hitvesül birni ; mivel azonban Theodora a zárda elhagyásához szükséges zsinati engedélyt el nem nyerhette (Dufresne, Familiae Byzantinae. Venetiis, 1729. 154. 1., V. ö. Balsamon in Can. 3. Concil. Ancyr. Beveregiusnál, Synodicon sen Pandectae Canonum, I. 378.1.): Béla 1186-ban újra fölvette a párisi alkudozások fonalát.
