Századok – 1886

Értekezések - VÁROSSY GYULA: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai 867

SZÁRMAZÁSA ÉS CSALÁDI VISZONYAI. 879 ' deti neve, nekünk magyaroknak őt okmányaink alapján mindenesetre Annának kell neveznünk, s azért helytelenül járnak el azon irók, kik őt, mint magyar királynét is még Ágnesnek irják. Béla ifjú nejével 1173-ban jött Magyarországba, őseinek királyi trónját elfoglalandó. Nemsokára távozásuk után Mánuel császár az ikoniuini szultán ellen vezetett egy szerencsétlen kimenetelű hadjáratot, melyben (1174. septemberben) sógora Balduin, Annának mostohafivére, is elesett. x) Ugyanazon év meghozta végre Anna atyjának, Rajnaldnak, is a várva várt szabadságot, melyet csak óriási váltságdijon tudott megvásárolni. 2

) Kiszabadulása után első gondja volt Filippa mostoha helyzetén segíteni, mi végből őt egy korosabb főúrhoz, legidősb Toron-i Hunfrid királyi főlovászmesterhez adta nőül. De Filippa nemsokára az esküvő után (1176-ban) meghalt. 3

) Ugyanezen időtájban maga Bajnald is uj házasságra lépett nápolyi (szicbemi) Fülöp Krák-föld urának egyetlen leányával, Stefániával, ifjabb Toron-i Hunfrid özvegyével, ki fiának, legifjabb Torou-i Hunfridnak kiskorúsága miatt nagyon is rászorult egy harczedzett férj támogatására, ki a Holt-tengertől délre egész a Vörös-tengerig elnyúló terjedelmes országát Szaladinnak mind gyakoribb támadásai ellen megvédje. 4

) x) Nicetas, i. h. 95. 1. — V. ö. Guil. Туг. i. h. 826. 1. — Nicetasz uem mondja ugyan határozottan, hogy Balduin Rajmundnak fia volt, hanem öt egy helyen (89. 1.) a magyar királyné fivérének, egy máshelyen pedig (95. 1.) Mánuel császár sógorának (yvvaixdSsXcpoç) nevezi ; mivel azonban Balduin 1 174-ben Mánuel kis-ázsiai hadjáratában a sereg jobb szárnyát vezénylé, 20 évesnél mindenesetre idősebbnek kellett lennie, s igy csak Rajmund fia lehetett. 3) Guil. Tyr. i. h. 825. 1. 3) U. o. 827. 1. 4) Bernardus Thesaur. i. h, 7 70. V. ö. Guil. Tyr. i. h. 851. 1. — Krách földe második, vagy Köves- Arábiának egy részét, nemkülömben harmadik, vagy Boldog-Arábiának Syria-Szobál nevű vidékét foglalta magában. Az előbbinek fővárosa, a régiek Petra deserti-je, ez időben Kráchnak nevezteték, melytől azután az egész tartomány nevét nyeré. Syria-Szobálnak főhelye pedig egy a Vörös-tenger közelében magas sziklán épült erőd volt, melyet I. Balduin király emeltetett az ország déli határának védelmére, s mely azért királyhegynek (Möns regalis) neveztetett. (Guil. Tyr. 514. 782. 808. 809. 851. 885. 1., Bernard. Thesaur. 7 76.1.) Rajnald hatósága alá tartozott azonkívül még a Iloltteugertől de'lnyugotra elterülő Hebron- völgye is. (Sieardus Cremonensis. Muratorinál, Script. lier. Ital. VII. 603.1.)