Századok – 1886

Értekezések - VÁROSSY GYULA: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai 867

SZÁRMAZÁSA ÉS CSALÁDI VISZONYAI. 873 ' nejét, Máriát, is Rajnald leányának mondja ; de ez a másik két leányra vonatkozó állítását éppenséggel nem rontja le ; mert éppen az, hogy Máriára nézve téved, mutatja, hogy ő,— illetőleg Guido chalonsi kanonok 1203.) kire hivatkozik — Ágnesre és Aliszra vonatkozó adatait nem tyrusi Vilmostól, Kinnamosztól vagy Nikétásztól vette, kik Rajnald gyermekeiről nem tesznek említést, Máriát pedig Rajmund leányának mondják : hanem valamely előttünk ismeretlen forrásból merítette, mely annál nagyobb hitelt érdemel, mivel — mint látaudjuk — egyéb történeti adatainkkal e tárgyra nézve tökéletesen megegyez. Más részt Alberik, talán éppen Nikétásznak vagy Kinnamosznak valamely kikapott idézetéből, arról értesülhetett, hogy a görög császárné és a magyar királyné nővérek voltak, és így tévedésből amazt is Rajnald leányának vélte. A félreértés tehát nagyon könnyen megmagyarázható, és ennélfogva Alberik hitelének mitsem árt, kinek munkája éppen genealogicus szempontból megbecsülhetetlen történeti forrást képez. Rajnald nem sokáig élvezhette új helyzetének előnyeit. Eékezketlen harczvágya és rettenthetlen bátorsága egyik kalandos hadivállalatból a másikba sodorta őt, s utóvégre is vesztét okozta. Az 1160. óv őszén zsákmány szerzés végett Noradin aleppói török fejedelem országába rontott; de ennek vezére, Megedin által november 23-án megveretvén és elfogatván bilincsekben vitetett Aleppóba, honnan csak 14 évi kínos rabság után szabadúlt ki.l) Távolléte alatt családjában igen nevezetes változások men• tek végbe A fejedelemség ideiglenes gondozását ismét III. Balt dilin jeruzsálemi király vette át, ki az ügyek rendezése végett személyesen ment Antiochiába. Alig tért vissza királyi székhelyére, midőn Máuuel görög császár követei járultak hozzá, hogy özvegységre jutott uruk számára a király nőrokonai valamelyikét feleségül kérjék. Balduin eleinte unokatestvérét, Rayniund tripoliszi grófnak Meliszendisz nevű leányát, szánta Mánuelnek ; de a görög követek ez ellen különféle kifogásokat tettek, és majdnem fluviolum ortus multis probitatibus famosus, cum venisset Autiocliiam el bellis clariis existeret, duxit in uxorem Dominam civitatis, relietam Principi s Kaimundi, et factus est princeps Antiochiae, de qua Domina très (helyesebben duas) genuit filias, quarum primam habuit Imperator Constantinopolitanus Manuel et ex a genuit Alexium ; secundam (helyesebbeq. primam) Agnetem nomine, quam duxit Kex Bela Hungáriáé, genuit Hemericum et Andreám fratres et reges et duas reginas, Constantiam de Bohemia et Margaretham de Graecia. Tertiam (helyesebben secundam) Rainaldi filiam nomine Alaidem duxit Marchisus Histensis.« !) Guil, Tyr. i. h. 740. 1., Cinnamus, i. h. 98. 1.