Századok – 1886

Értekezések - VÁROSSY GYULA: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai 867

-868 ANTIOCHIAI ANNA MAGYAR KIRÁLYNÉ antiochiai fejedelem leányaként szerepeltetik Béla nejét. Végűi a Szalay László által közlött Árpád-házi nemzedékrendi táblán III. Bélánál ez olvasható : »Első neje : Anna,, Rajnald antiochiai fejedelem leánya.« x) Történetíróink véleményeinek ily nagy szétágazása mellett érdemesnek tartottam a dolognak kissé utána nézni és kutatásom eredményét közzétenni, annál inkább, mivel itt nem egyszerűen egy királyi hitvesről, hanem az Arpád-háznak egyik törzsanyjáról van szó, ki ivadékaiban nemzeti dynastiánk életét egy egész századdal meghosszabította, s így mindenesetre megérdemli, hogy származása és családi viszonyai iránt tisztába jöjjünk. Köztudomású dolog, hogy azon lelkes keresztény lovagok között, kik 1096-ban Bouillon Gottfried vezérlete alatt a Szentföld felszabadítására Kelet felé indultak, egyike a legelőkelőbbeknek és legvitézebbeknek volt Bohemund, Guiscard Bobertnek, Apulia első normann fejedelmének legidősb fia, ki atyjától a tarantói fejedelemséget örökölte. A szentföldi hadjáratban különösen Antiochia, Syria egykori hírneves városa, ostrománál tüntette ki magát úgy vitézsége, mint fortélyos eszélyessége által ; miért is a városnak 1098. évi június hó 3-án történt elfoglalása után a keresztesek közmegegyezésével Antiochia és környéke örökös fejedelemség gyanánt adatott, át neki, mely a rómaiak szorosan vett Szyriájának egy részét foglalá magában, s éjszakon Cilicia és Kis-Orményország, keleten az edeszszai, délen a tripoliszi grófságok, nyugaton pedig egész Laodiceáig a Földközi-tenger által határoltaték.2) — Bohemund az 1104. év végéig maradt keleten, mikor családi és pénzügyi dolgainak rendezése végett Európába tért vissza, fejedelemségének kormányzását unokaöcscsére, Tankréd galilaeai fejedelemre bízván. Apuliából 1106. tavaszán Francziaországba ment, hol I. Fülöp királynak és törvényes nejének, a holland Bertának, leányával, Konstancziával, lépett házasságra. 3) Ezen házasságból két fiú született, u. m. a még csecsemő korában elhunyt János és (II.) Bohemund, későbbi antiochiai fejedelem.4) Bohemund még !) I. ш. Toldalék. 305. 1. 2) Guillelmus Tyrensis, História Rerum iii partibus transmarinis gestarum. Migue Patrologia Latina, 201. köt. 342. 350. 374. 11. — Az antiochiai fejedelemség térképét lásd Michaud-nál, Histoire des Croisades, II. köt. elején. 3) Guil. Tyr. i. h. 483. 1. — V. ö. Anselme, Histoire Généalogique de la maison royale de France. Amsterdam, 1713. 43. 1. 4) komualdi Salernitani Cbronieon. Muratorinál Script. Rer. Ital. VII. 178. 1.