Századok – 1886

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory István és egy magyarországi összeesküvés (Báthory István halála 300-adik évfordulója alkalmából) 851

854 BÁTHORY ISTVÁN Rueber és Sáros várába viteté. Borbély gyakran járogatott ki Erdélyből s most is Egerbe volt menendő, azon ürügy alatt, hogy török fogságban lévő testvére ügyében lesz ott dolga ; holott czélja a magyar lovasok és kapitányok Báthory szolgálatába csábítása volt. Ki volt adva a parancs Kornis Gáspár, Szemere Sebestyén (egy 1573-ban átpártolt tiszt) és Lengyel György elfogatására is, a kik hasonló megbízatással járogattak ki Erdélyből. És hogy nem hiába : mutatja az, hogy Rueber vallomása szerint »ezeken a részeken alig lehet nyolcz tekintélyes emberre számítani, az egész vidék Báthoryra hallgat.« x) Mindez Békés Erdélybe ütése előtt történt. Pár hó múlva 1575. jul. 10-én megtörtént a nevezetes kerellö-szent-páli ütközet Báthory és Békés között, mely a fejedelem fényes győzelmével s a lázadók és császári segédcsapatok teljes leveretésével végződött. Ez még inkább elmérgesítette a viszonyt Báthory és a Békés támogatásában részes császáriak között. A mit a fejedelem eddig önvédelemből tett, most bosszú által is ösztönöztetve folytatta. Eentartotta és tovább fejleszté az összeköttetést a magyarországi urakkal s áttette a harczot Lengyelországba, a hol épen a király választás előkészületei folytak, s a hol a császár miudent elkövetett, hogy fiát Ernő főherczeget választassa lengyel, királylyá. Báthory is elfogadta a jelöltséget már régebben, de a lengyel nemesség ügyeimét és rokonszenvét tényleg a szentpáli győzelem által vonta magára és nyerte meg. Az osztrák-ellenes nagy nemesi párt bizalommal tekintett az erdélyi fejedelemre, mint a gyűlölt osztrák ház diadalmas ellenségére — és a varsói választó országgyűlésen a főurak és főpapok választottja, a császárral szemben : a nemesség ezrei Báthoryt kiálták ki királyul. Báthory királylyá választását nemcsak Erdélyben és a hozzá tartozó magyarországi részeken fogadták öröm-rivalgással és örömlövésekkel : a felsőmagyarországi urak is, a kik visszafojtott lélegzettel lesték a lengyel választást — úgy, hogy a pozsonyi gyűlésre is alig-alig szállingóztak — szívok mélyéből üdvözölték Bátbory királyságát. Nagy reményeket fűztek hozzá s a megváltás hajnalát r) Rueber 1575. apr. 3. jelentése szerint »Borbély a legnagyobb gyalázója a császárnak« (u. ott.)