Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 838

TÁRCZA. 841 hazánkra 22 esik s csak Olaszországban találtak eddigelé többet, 27 dbot. Még egy nagyobb közleményt találunk e füzetben a mosonymegyei ásatásokról Sőtér Ágostontól, a nemesvölgyi sírleletek csinos képeivel. Több kisebb közlemény és levelezések, polémia Ortvay és bírálója rs. közt egészítik ki a tartalmas füzetet. — »ADATOK AZ EGRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNELMÉHEZ« III. füzete. Az egri főegvház » Szent-János-könyvéz-t hozza Katidra Kabos bevezetéseivel és jegyzeivel ellátva. A kézírat az egri fökáptalan magán levéltárában őriztetik, 1643-ban készült, egy régibb példányból lemásolva, mely a XVI. századból származik, ^de a mely szintén csak másolata egy még régebbi példánynak. A codex magán telekkönyve az egri püspöki egyházmegyének, s Szt.-Jánosról, mint az egyházmegye patronusáról nevezik. A könyv megbecsülhetetlen főkép helyírati tekintetben. Tartalmát teszik : a káptalan tizedterületei felsorolása, saját birtokainak szolgálmányai, a káptalan egyes tagjainak külön jogai, javadalmas kápolnák és oltárok, az egri püspök tizedmegyéi, Heves, Borsod, Abaúj, Szabolcs, Bereg, Zemplén, Sárosmegye tizedkerületei, Zaránd összeírása, a váczi püspökség tizedhelyei Nógrád, Solth, Csongrád és Külső-Szolnok vármegyékben. Továbbá néhány egyházi javadalom, mint az aradi prépostság, csanádi püspökség, pásztói és kácsi apáturság állapota, a jász-kún urbárium 1587-ből, az egri egyház inventariuma 1559-ből, az egri püspöki birtokok censusa, végül a bélháromkúti apáturság és a szarvaskői vár állománya. A nagybecsű »liber s. Johannis« méltán sorakozik a modenai Hippolyt-codexhez. Kiadásáért az egri egyh. m. irodalmi egyletet és Kandra Kabost határozott elismerés illeti. — A »LUDOVICA ACADEMIA KÖZLÖNYE« okt. füzetét időszerű thema fejtegetése nyitja meg: »az ismétlő puskáról« Müller Hugó százados tollából. Olchváry Ödön főhadnagy a hadtörténetileg épp oly fontos, mint politikai tekintetben nagy horderejű esemény : Hunyady János hadjáratait fejtegeti (folytatás) főkép hadászati szempontból, 1445-től, a kisebb hadjáratoktól a törökök, oláhok Cilleyekés Fridrik ellen — az 1448-iki nevezetes rigómezei ütközetig. A többi közlemények a honvédség jelenlegi beiszervezetére vonatkoznak. — A DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTESÍTŐ II. évf. III. füzetében Dudás Gyula a magyarországi szerbek szereplésének történetét (1526 —1711) folytatja a karloviczi békétől — a Rákóczi forradalmon keresztül, a szathmári békéig. Dr. Benedek Albert A magyar honfoglalásról ír, Vámbéry Armin »A honfoglaló ősök jellemzése« akad. értekezése nyomán. Czikkét »Észrevételek a magyar honfoglalás- és Árpádra vonatkozólag« ez. nevezi, de észrevételeket benne talán Vámbéry vagy mások állításaira egyáltalában nem találunk, hanem a helyett a honfoglalás vázlatos elbeszélését. A füzetet tárczarovat zárja be. — A MAGYAR NYELVŐR okt. füzete előbbeni nyomokon haladva, újabb és újabb adatokat közöl a magyar nyelv kiaknázhatlan kincses bányájából. Simonyi Zsigmond czikke után, mely a magyar névragozással foglalkozik,