Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 838

84.0 TÁRCZA. társadalmi reformátort igyekszik feltüntetni Fáyban, a kinél senki sem volt hívebb követője Széchenyinek s a kinek védelmére is kelt, mikor a legnagyobb magyar népszerűsége csökkenni kezdett. A mily áldásos volt élete, ép annyira szerény, egyszerű, de tisztességes s távol minden hiúságtól. Csak­ugyan a »haza mindenese« volt, a hogy Szemere Pál tréfásan elnevezte. Fáradthatatlan volt egész életében, de azért saját működését csak nagyon kevésre becsülte egy Széchenyivel szemben. »Széchenyihez képest mi csak szatócsok vagyunk : ö a nagy kereskedő« — mondá magáról töbször igen jellemzőleg. Erdélyi János és Greguss Ágost czímmel megjelent következő füzet­ben dr. Dengi János szól az aesthetikai irodalom e két jeleséről, a kik úgy is mint írók és költök, de főkép mint philosophok és aesthetikusok kiváló helyet biztosítottak magoknak a magyar irodalomban. Dengi azomban oly kevéssé tudta az Erdélyi sokoldalú működését csak némileg is átlátszó képben feltűntetni, mint a Greguss aesthetikai elveit forrásaira vissza­vezetni s a maguk egészében előadni. Mindjárt az elején igen furcsán hang­zik a folytonos »Jancsi« ezímezgetés s épen nem lehet azzal indokolni, hogy gyermek, sőt férfi korában is úgy hívták. Gregusst pedig az aesthe­tikai előadásaiból kivonatolt részletnél jobban is be lehetett volna mutatni, ínég ha nem is volna ismerős a nagy közönség előtt a Beöthy kitűnő emlék­beszéde. Sikerültebb ennél dr. Prém Józseftől a Szigligeti Ede czímü füzet. Az író rövid néhány sorban végez az életrajzzal, de a mii keretéhez képest annál behatóbban foglalkozik működésével, a melynek egy-egy ágát külön szakaszban mondja el. Legkitűnőbb müveit részletesebben is fejtegeti ; nemcsak tartalmukat, de psychologiai fejlődésüket is érintve. V. J. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A HAZÁNK okt. füzetét Höke Lajos nyitja meg az 1848-iki pesti országyülés történetével. Márki Sándor adatok 1790-ből cz. czikké­ben érdekesen jellemzi, hogy fogadták Arad megyében az alkotmány visszaállítását 1790-ben. Torma Károly gróf Gyulai Ferenez tábornok emlékiratai közlését folytatja, főkép 1768-iki bécsi tartózkodását s az udvarnál való forgolódását beszéli el, napája Haller Jánosné (a gubernátor özvegye) a dévai uradalomban megerösíttetését illetőleg, melyet Mária Terézia kegyéből meg is nyert. Szinnyei József komáromi naplójegyzeteit folytatva 1849-ből a vár feladásának élénk és megindító képét tárja elénk. Azután Krivácsi Józsefnek egy polemicus czikke következik, mely­ben azt állítja, hogy a Komárom feladása történetét Szinnyei és Hamary Dániel tévesen adták elő. Szinnyei és Hamari czáfolatot írnak Krivácsi kritikájára s kimutatják, hogy Krivácsinak tévedt meg emlékezete. A szerkesztő Abafi Lajos, Török János, a jeles publicista szerepét a szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom