Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - V. közl. 692

ADALÉKOK A MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ A MOHÁCSI VÉSZ ELŐTT. — Ö T Ö D I К t 0 ZI, S M 1! J v. — Ulászlónak 1434-ben bekövetkezett balála, rövid időre, némileg változtatott a viszonyokon. A csebek, egy batbatós bujtogatójuktól megfosztatván. Brünnben hajlandóknak nyilatkoztak Zsigmondot uroknak elismerni. De az általok szabott feltételeket nem találta a király elfogadhatóknak. A lengyelekkel pedig érintkezésbe lépett a szepesi városok visszaváltása iránt. Evégből a lengyelek részéről Bigneus krakkói püspök számos főúrral, a magyarok közül Palóczy György esztergomi érsek, Palóczy Mátyás nádorral, Perényi dános, István és számos mással. Mindkét fél túlságos követelésekkel állt elő ; a magyarok minden váltságdíj nélkül követelték, a lengyelek pedig a kikötött összegen felül 13,000 garast, s egyik fél sem akarván engedni, a dolog abban maradt. A tíz éves korában királyi székbe jutott Ulászló mellett kormányúl szervezkedett lengyel férfiak értettek szövetségesek szerzéséhez, békéltetéshez. így, bár Zsigmond sehogysem tudott a gondolattal megbarátkozni, a német lovagrend örök békére lépett Lengyelországgal, s e miatt Zsigmond, ki megvédeni, de fékezni sem tudta eddig, most területének felosztását, a rendnek az Al-Dunához a törökök ellen áthelyezését vette czélba, de hasztalanúl. S Zsigmond, miről csakhamar szintén értesült, háta megett saját neje, nem a Hedvig politikájából, mely trónjának fényét-hatalmát volt emelendő, hanem női vágyból az időközben nagykorúvá lett Ulászlóval titkos követségek és levelezések által folytonos összeköttetést táplált. Krakkóban tetszhetett a tervezet, ') ülugoss, 12.