Századok – 1886
A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Az emlékünnep leírása Sz. L. 688
688 BUDAVÁR VISSZAVÍVÁSÁNAK nagyobb értékű vala diplomatiai batása : Magyarország uralkodóját buzdítva és csüggedő tanácsosait bátorítva, szövetségeseket szerezve néki és ellenségeit lefegyverezve. Méltónak látszott tebát, bogy a jelen ünnepélyességek alkalmával, melyek a diadalkoszorúzott hadvezérek dicsőségét fogják hirdetni, ne feledkezzünk meg ő róla sem, a ki nélkül a hosszú küzdelemben karjuk elfáradott, fegyverük éle eltompúlt volna. Ezért a Magyarországi Vatikáni Okirattár szerkesztő-bizottsága elhatározta, hogy Budavára felszabadításának kétszáz éves emlékünnepére közzé fogja termi XI. Incze pápa magyarországi követének 1686. évi jelentéseit, melyek a felszabadítás történetéhez értékes forrást nyitnak meg ; és a kötet élén kimerítő bevezetés méltatni fogja a pápának Magyarország fölszabadítására irányzott tevékenységét. Mint a szerkesztő-bizottság elnöke, ezennel tisztelettel bemutatom a közrebocsátott munkát, és szerencsém van egy-egy példányát a Történelmi Társulat és Budapest főváros részére fölajánlani, annál inkább, mert XI. Incze pápának méltó utóda, az anyaszentegyháznak dicsőségesen uralkodó jelenlegi feje, XIII. Leo pápa ez alkalmat felhasználja, hogy nemzetünkkel e tényt méltón megünnepelje. A Gondviselés áldása, mely két század előtt diadalra vezette a Budavára fölszabadításaért küzdő fegyvereket, lebegjen ezentúl is hazánk virúló fővárosa fölött ! Nagy-Tárad, 1886. évi augusztus 20. IPOLYI ARNOLD, váradi püspök, mintamagy. történelmi társulat elnöke és a vatikáni magyar okirattár szerkesztő bizottságának elnöke. V. BUDAVÁR VISSZAVÍVÁSÁNAK 200-ADOS EMLÉKÜNNEPE. Az eszme, hogy Budavára visszafoglalásának 200-adik évfordúlóját meg kell ünnepelni, társulatunk kebelében keletkezett, a kivitel érdemében az oroszlán rész a főváros törvényhatóságát és közönségét illeti. Mert, midőn a történelmi társúlat hazafias indítványával a fővároshoz, mint az ünnepély rendezésére leginkább hivatott testülethez fordúlt, ennek közgyűlése még 1884. jan. 9-én magáévá tette az eszmét s megvalósítására nem kiméit áldozatot és fáradságot, 30,000 frtot szavazott meg az ünnepély költségeire