Századok – 1886

A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Emlékbeszéd gróf Széchen Antaltól 672

GRÓF SZÉCHBN ANTAL. EMLÉKBESZÉD. ország régi hírének, közjogi állásának és jelen érdekének megfelelő tényezőként szerepeltek, ennek oka éppen azon uralom fenállásában keresendő, melynek megtörésére Buda visszafoglalása volt az első lépés és melynek hatalma nemcsak közvetlenül az ország nagy részére kiterjedt, de közvetve is, azon vészes befolyás által, melyet a magyar pártviszályokra és belküzdelmekre gyakorolt, számos erőt közönyös semlegességben vagy kétszínű ingadozásban tartott lekötve. Midőn az ítéletében nem mindig megbízható Cserei lotharingiai Károly nemes hadvezéri alakjának dicsőítését Hunyady János emlékéhez kötötte, elég találólag jelzette Buda visszafoglalása történelmi jellemének egyik fővonását. A tizenhetedik századi keresztény Európa lerótta Buda falai alatt az önfeláldozó hősiség azon háláját, melylyel a tizenötödik század Magyarországának tartozott. A tizenhatodik század első negyedében Magyarország nem vihette többé egyedül a kereszténység védpajzsának szerepét az ozmán hatalommal szemben. Egy nagy átmeneti korszak, a modem állameszme fejlődésének korszaka virradt föl Európaszerte, melynek fejleményéről és követelményéről az elő nemzedékek alig lehettek képesek magoknak határozottan számot adni. Avirradás hajnalát, mint rendszerint, a hanyatlás éjjele előzte meg. Majd minden európai nemzet a hanyatlás ily korszakain ment keresztül. De magyar földön a belhanyatlás egy ellenállhatlau külső vészszel esett össze. Várva-várta Magyarország nagy része, másfél századnál tovább, a keresztény Európa erélyes és következetes segedelmét, melyet az átmeneti korszak vallási és politikai belviszályai és harczai mindig háttérbe, vagy egyes rövid, nagyrészben eredménytelen háborúk keretébe szorítottak. Az annyiszor meghiusúlt reményeknek tetemesen be kellett folyniok a magyartörök viszonyok természetére és azon szellemre, melyből azt tekinteni kezdették. A közép- és nyugat-európai helyzetnek ideiglenesen békéssebbé vált alakúlása, az uralkodó ház nemzetközi állásának súlya és jelentősége, és a török veszély pillanatában mind inkább elterjedő érzelem — mily és mennyi érdekek kapcsolódnak uralma fönntartásához, — mely főleg a német birodalom fejedelmeit és vitéz seregeiket a császári fővezér körűi sorakoztatta és hadaival egyesítette, tette lehetővé s valósította az 1683-iki nagy szövetséget és vele Buda visszafoglalásának és Magyarországnak a török járom alól való felszabadításának oly rég várt hathatós eszközét. Az események ritkán szülik közvetlenül és a maga teljességében mindazon eredményeket, melyeknek csirái bennök rejlenek, alig van remény, melyhez a csalódás valami neme ne fűződnék; későbbi nemzedékek előtt könnyen elhalványúl oly tények jelentősége, melyeket a kortársak néma rettegéssel szemléltek, vagy kitörő örömmel üdvözöltek. A történeti visszapillan-