Századok – 1886

A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Emlékbeszéd gróf Széchen Antaltól 672

EMLÉKBESZÉD. 677 összefűző szellemi és anyagi kapcsa megszakadt а római birodalom bukásával, bár annak külső alakzata abyzanezi császárok igényeiben és hatalmuk helyreállításának ismételt kísérleteiben még több emberöltőn át fönmaradt. Rómának barbar örökösei nem voltak képesek ezen kapocs föleievei ütésére és megszilárdítására. A byzanczi birodalom ezer évi fönállása és keresztény jelleme daczára mindig idegen elem maradt, közép- és nyugat Európa népei és kormányai irányában. A vallásos áhítat és a lovagiasság szelleme vitte eredetileg a keresztes hadakat keletre ; a nagyravágyás, ép úgy, mint az egyéni tetterő, egyesülésükben tetemesen módosítván a keresztes háborúk jellegét, birtokszerzésekhez, uralmak alakításához , dynastiák megalapításához vezettek. azonban szerves összefüggést a nyugat anyaországaival és népeivel teremteni se nem tudtak, se nem akartak. Yelencze még hőstettei közepette sem tévesztette szem elől kereskedelmi érdekeit, és ép úgy, mint vetélytársa Genua, az adriai, jóniai, aegei tenger, a Hellespontus és Bosporus partjain, főleg saját kizárólagos uralmát, vagy legalább kereskedési egyedárúságát iparkodott biztosítani. A nyugat-európai szellemi és anyagi művelődésuek fejlődése, igényeivel, sikereivel és csalódásaival egyaránt lekötve tartotta azon népek figyelmét, érdeklődését, erejét, melyek varázskörében mozogtak. Helyesen vagy helytelenül nyugat, nem kelet felé fordúltak Mátyás király uralkodása utolsó idejének hadjáratai és hódítási vállalatai ; oda utalta őt — a »renaissance« embere teljes fogékonyságával, uralkodói és egyéni szellemének egész irányzata ; egy fejlődő művelődés felkarolásában nem egy sülvedő védelmében vélte tervei valósításának legkedvezőbb talaját, legbiztosabb eszközét föltalálhatni. Es midőn a század utolsó tizedében Amerika fölfedezésével a keresztény Európa előtt egy új világrész nyilt meg, szükségképpen és némileg öntudatlanúl, az ozmán hatalom terjeszkedésével szemben is meg kellett némileg változnia a politikai tényezők és számadások mérlegének is, főleg azon országokban, melyek nem látták, vagy nem vélték magokat a török hatalom által közvetlenül veszélyeztetve. Midőn II. Ulászló királynak 1492-iki békekötése III. Eridrik császárral és fiával Miksával, melynek egyik főpontja Miksának és utódainak esetleges örökösödését szándékolta megállapítani Magyarországon, az országgyűlés eleibe terjesztetett, élénk ellentállásra talált, és a kedélyek csak azáltal voltak lecsillapíthatok, hogy a béke-szerződés feltételeinek módosítása helyeztetett kilátásba. Ha az ország nagy részének hangúlata daczára számos főurai és kitűnő férfiai, ép úgy, mint némely legtekintélyesebb városai, Budával és Pesttel élükön »versenyeztek«, mint Szalay mondja, »a királylyal a békekötés elfogadásában és 46*