Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 652

652 TÁROZA FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A »Tukül« f.d. 2-ik füzete gazdag és változatos tartalma által méltán sorakozik az eddigiekhez. Az első ezikkben Szádeczky Lajos folytatja a Ilaller grófok nemzetségkönyvének ismertetését a család történetének megírásával. Először a régi német ágról szól a XII. századtól a XVI-ig s öt táblán a süriín elágazó nemzedékrendet nyujtja ; másodszor a család magyar ágának történetét vázolja, a mely Erdély történetével össze van forrva a XVI. századtól fogva. A magyar ág nemzedékrende egészíti ezt ki 3 táblán. -— Deák Farkas : Schmeizel Márton német czímertani írót mutatja be a mult század elejéről, a ki Brassóban született 1679-ben, s a hallei egyetemen tanárkodott s több czímertani munkát írt. — Komáromy András a tolcsvai Bónis-család őseiről írott munkáját folytatja és fejezi be, részletesebben foglalkozik Bónis Ferencz életével, a ki egyideig II. Rákóczy Györgynek udvari híve volt, majd Zemplénben és Abaújban, Kassán és Füzéren lakván, résztvett a Wesselényi-féle összeesküvésben, elfogatott s 1671. apr. .30-án Pozsonyban lefejeztetett. A színes kép a Rhédei-család ,1466-ból származó egyik czímerét mutatja be, —к —s ír hozzá commentart — Dr. Wertner Mór a genealógia történetéről írt művelődéstörténeti tanulmányát foglalja, a geneologia fejlődéséről az assyrok, babilouok, arabok, perzsák zsidók között. — Tagányi Károly a nemesi oklevelek jegyzékét folytatja az orsz. levéltárból (T—U betű). — Nagy Iván br. Nyáry Albert heraldikáját ismerteti. — Décsényi Gyula Nagybánya régi pecséteit mutatja be 3 pecsétrajzzal — Csergheö Géza pedig a szomszédvári és stubiczai Cikulini grófok czímerét. A tartalmas füzetet »Tárcza« rovat zárja be. — Az »ARCHKOLOOIAI ÉRTESÍTŐ« juniusi füzetében dr. Bonez Ödön, a magyar viselet történetének vázlatát folytatja s a hunok és honfoglaló őseink ruházkodási módját s öltönydarabjait ismerteti széleskörű kútfőtanúlmány alapján, nagy olvasottsággal. Az emlékek és leletek rovatában Rómer Flóris nagyváradi ezüstleletet ismertet ; Börzsönyi Arnold + Hpl. »Claudius Novanus egy becsületbeli bocsájtványá«-t (rossz kifejezés a tabula honestae missionis nevü katonai bronz okmány jelzésére), mely a győri muzeum legbecsesebb tárgya. — Henszelmann Imre két kassai domborművet mutat be a kassai dom kapuzatáról. Pulszky Ferencz az esztergomi kálváriáról ír, két szép képpel. Hpl. Beatrix királyné egy emlékérmét mutatja be, Csergheö Géza czímertani fejtegetések cz. a. Kanizsai István zágrábi püspök pecsétjéről ír. A levelezések rovatában Melhárd Gyula a sopronmegyei ősleletekről. К. a sárvári tőrről. Lehoczky T. a ramocsaházi őskori aranyleletröl, Nagy Géza az aldobolyi kardról, Addm Iván két középkori elefántcsont táblácskáról, Vásárhelyt Géza az ó-budai téglagyár telkén felásott romokról, Miskovszky Viktor a mult füzetünkben említett bártfai frescokról írnak, Thaly Kálmán adalékot nyújt hazai pecsétve'seteink történetéhez, Debreczeni András kassai ötvös-