Századok – 1886

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Budavár 1686-ban történt visszafoglalásának évfordulói az első ötven évben 58

KÜLÖNFÉLÉK. 66 és Pesten 1688-ban két ízben ünnepeltetett Sz. István király napja. 1690. Budavár lakossága évről évre szaporodott, vagyonosbodott, s mindinkább szervezkedett, a minek következtében ünnepélyei megtartásában több fényt, nagyobb pompát is fejtbetett ki. Tanúskodik erről az ezenévi feljegyzés. »Budavára visszafoglalásának napján évenként a városban megtartani szokott ünnepélyes körmenet gazdag vala pompában. Előlhaladtak a polgárok czéhei zászlóikkal két sorban osztva. Ezeket követték a fegyveres őrök, kik a legyőzött törökök hadijelvényeit diadaljeleííl körülhordozták. Ezek után következett a papságnak hosszú sora, a különféle szerzetes rendek egyházi öltönyökben, végre a mennyezet alatt, melyet a katonatisztek vittek, a szentség színébe rejtezkedő seregeknek ura, két oldalt fegyveresek által környezve. Midőn azon helyre érkeznének, a hol a mieink fegyveres kézzel a várba behatoltak, a szentség sátorban helyeztetett el és a nagyszámú hallgatósághoz egyik a mieink közül fe'1 óráig tartó szónoklatot mondott, mely után a vár bástyáin áldás adatott ágyúk és mozsarak dörgése között. Innen ismét templomunkba visszatéretett, — a hol az Ambrus-féle hymnus ágyúk dörgése mellett elénekeltetett és ezzel az ünnepély berekesztetett.« 1691. Ezen ünnepély rendezőinek leleményessége új, meg új változatosságot törekedett létrehozni, bogy ezen, a katonaság előtt épp úgy, mint a polgárság előtt kegyeletes ünnepélyességet emelje. Ezen körülményre nézve igen érdekes adattal bír az ezen évi feljegyzés. A hol többek közt az áll, hogy míg a szentség a sátorban elhelyezve vala, és a két szónoklat tartatnék, addig 12 ifjú állott a sátor körül, kik geniusoknak valának öltözve, baljokban aranyos paizst tartottak, melyek mindegyikén ama fejedelmek és hadvezérek egyikének arczképe vala festve, kik Budát fegyveres kézzel támadták volt meg. Jobbjaikban hadízászlót tartottak. 1700. Habár 1692-től ezen évig a visszafoglalás megünnepléséről említés n«m történik, az mégis évenkint megtartatott, a mint erről az 1700-beli feljegyzés kezeskedik, mely mondja, hogy bevett szokás szerint zene, trombiták harsogása és dobszó között haladt a körmenet, melyben Althann gróf is résztvett. A hely színén három nyelven szónokoltatott, a bástyán németül, a közelben levő Perencziek templomában magyarúl és ezen templomon kivűl ráczúl. Ezek után a szentség előtt rövid letenye mondatott és áldás adatott. A szokásos lövöldözés is megtörtént.