Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - SZILÁGYI SÁNDOR: Gindely: Waldstein während seines ersten Generalats 1625-1630. 632

TÖRTÉNETI IRODALOM. 637 .4 léhaság, melylyel Bécsben gazdálkodásainak szabad útat engedtek, idézte fel visszaéléseit. Takarékos, munkás, szigorú uralkodónak becsületes, kötelességérző, szorgalmas munkásai vannak, de ba bőkezű, kényelmes és elnéző, azoknál a becstelenség, önzés és hitetlenség nagyra nőnek. Waldsteinnon ijesztő módon teljesült ez.« De hát csoda-e az, ha Waldstein azoknál az embereknél, kiket vagy megvesztegetett vagy terrorizált, többre tartá magát ? О első sorban katona volt s ha végczéljaiban voltak államférfiúi törekvései, azokat csak karddal vívhatta ki. Megítélésében ezt nem lehet tekinteten kivűl hagyni. Akár Bichelieu szerepére vágyott, akár a trónig emelte fel szemét, csak hadserge élén érvényesíthette magát ; s a mit katona elérhetett, azt ő már, mint generalissimus elérte. Ezért hát nem volt oka, hogy árúlóvá legyen : s ba mégis azzá akart lenni, alig hihető, hogy valami czélja ne lett volna azzal összekötve. Árúlóvá olyan ember, mint ő, mikor már minden elérhető dics és becsvágya ki van elégítve, s mikor már mindent, tehát aránylag igen sokat kell koczkára tennie — könyelmüen, magasabb czél nélkül nem lesz. Kit csak az önzés s a vagyonszerzés vágya vezet, nem szívesen koczkáztat oly sokat egyszerre. De ha aztán már koczkáztat, olyan árért teszi, mely arra érdemes. Hát csak Waldsteinnak ne lettek volna ilyen czéljai ? Hát az a véghetetlen erkölcsi sülyedés, melyet mindenfelé tapasztalt, ne ébresztette volna fel benne a gondolatot, hogy ereje érzetében a létező rosz helyén valami jobbat próbáljon alkotui? Fel fogja-e ezt Gindely a következő kötetekben deríteni? vagy csak árúlásáuak bebizonyítására fog szorítkozni ? Nem tudjuk — de az bizonyos, hogy ez utóbbi esetben Waldstein alakjáról a titokzatosság nymbusa nem fog eltűnni. Schiller Wallensteinja nemcsak a költészetben, a történetben is — módosításokkal bár, de fenn fogja magát tartani. SZILÁGYI SÁNDOR.