Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - TÉGLÁS GÁBOR: Beck: A vas története 1500-ig. Die Geschichte des Eisens 614

TÖRTÉNETI IRODALOM. 621 kezében állottak a bányák. Schliemann ásatásai Mykeneben s a hissarliki dombtetőn egyaránt nagyszerű aranykincseket eredményeztek s fényesen bebizonyíták, hogy a homeri korszak tényleg nagyértékű és fejlett tecknicájú dísztárgyak felett rendelkezett. Achilles paizsa Alkinoos falképei megannyi remekei az akkori fémiparnak. A vasat ugyan ritkábban emlegeti Homer ; de igen találólag nolvxfitiToç = nagy fáradságba kerülőnek jelzi. Ugy az Iliasban, mint az Odysseaban az aczélfegyverek, vaseszközök mind untalan említésbe jönek, sőt az achaiok borukat is vassal cserélik be s majd .TO/UOÇ (Ibas I. 366, 23, 262; Odyssea 21, 3), majd сидчоу = fénylő (Ilias4, 445, Odyssea I. 184, 15, 328.) vagy lósig = kék (Ibas 23, 850) jelzővel vannak a vasfegyverek ellátva. A vas a változhatatlan, tartós tárgyak jelképezője Homernél, s az eget is vasboltuak képzeli. Odysseus lelki ereje szilárd, mint a vas, holott Calypso nélkülözi a vaslelkűietet (= oi Sïiqeoç Ovuós, Odyssea 5, 190.) Odysseus testi ereje, edzettsége erős, mint a vas. Homernél az aczél is szerepel és цй.ас /vavog néven többször meg van nevezve. Ugyanezt a nevet használja Hesiocl Hercules paizsáualc leírásánál, s tudvalevőleg éppen az ő öt korszaka (arany, ezüst, bronz, herosok kora, vaskor) szolgált a mívelődési epochák első alapjáúl. Lycurgus a vasipart a vaspénzek veretésével kívánta terjeszteni s az ilyen pénzeket eczetben áztatva biztosították a rozsda ellen. A spartaiak csakhamar oly kitűnő mestereivé váltak a vasáruknak, hogy nemcsak háztartási czikkeket (kulcs, fejsze), de hadi szerszámokat (sisak, kard) innen szerezett be a szomszédság. A laconiai kardokat Xenophon is dicséri s egész Görögországban az idevaló aczélt a chalybiai után helyezték. Chiosi Glaukos Kr. е. 630 körűi a vas összeforrasztását fedezé fel s a híres bronzöntő mester Rhökos (600 Kr. e.) fia egész szobrot vert ki vasból. Pausanias (III. 12) ugyan öntést sejtet, de ezt jóval később a XV. században fedezték fel s a régiek csak a vastrebelést és forrasztást (Löthung = •/.<')/j.r,nti, eid/jQov) ismerték. A vasbányászat terén Athene később túlszárnyalta versenytársát, s kard, kés és mellpánczéláruival jeleskedett. A görög gyarmatosok Kis-Ázsia vasérczeit se hagyták kizsákmányolatlanúl. Casareában, Sardesben később a rómaiak is fegyvertárakat rendeztek be a görögök által kifejtett helyi ipar segélyével. Éppen oly szorgalmasan hasznukra fordíták az éjszaki tartományok vasát s főleg a thrák kardok és fejszék messze földön keresettek valának. Moesiaban Hadrianopolis és Marianopolis e miatt lehettek római fegyvergyárak. A görög szigetek közül Cyprus, Greta foglalkoztak vasbányászattal. Az utóbbi az ázsiai Ida vidékéről nyerte lakosait,