Századok – 1886

Értekezések - KANYARÓ FERENCZ: Elfeledett magyar király 611

KÜLÖNFÉLÉK EGY ELFELEDETT MAGYAR KIRÁLY. Dr. Szalay Л ózsef a »Századok« februári füzetében ( 161—162. 11.) föleleveníti egy elfeledett magyar királynak, IV. Ferdinándnak emlékét, csodálatát fejezvén ki azon, bogy nem akadt mindeddig osztrák vagy magyar részről életírója, érdekesnek állítván minden reá vonatkozó értesítést. Ugyanott közli egyszersmind Szalay Szelepchényinek, Nyitra püspökének, 1654. aug. 18-án kelt s az elhunyt fiatal királyt érdeklő levelét, melyben a püspök nem, nagyon ajjprehendálja IV. Ferdinánd halálát, jó ifjú legény lévén Leopold, »a ki felől sokan nagyobb reménységbe vagyunk, mint a szegény király felől.« Érdekes már most, mennyire ellene mond e kicsinylő nyilatkozatának félév multával a loyalis püspök. 1655. mart. 10-én ugyanis megnyitván, mint kir. megbízott a már régóta halogatott országgyűlést, a késedelemnek és a király távollétének következőleg adja elé okait : »Jelenti általam (III. Ferdinánd) Nagyságtoknak, kogy minden szándéka és akaratja az volt ugyan, hogy országunk végezése szerint szükségink igazítására minél hamarább közinkbe érkezhetett volna, ha az imperiumnak és közönségesen a körösztényeknek súlyos foglalatosságé kiktől édes hazánknak előmenetele is függött, meg nem tartóztatták volna ; azután következék édes fiának, nékünk kedves urunknak királyunknak, nagy szép indulatú s reménységü Fejedelmünknek e világból véletlen való kimúlása, ki •mennyire késleltethette el igyekezetiben ö Fölségét, kiki meggondolhatja, járúlváu ahhoz más több szükséges és derekas distractiói és az országban sok helyeken elszéledett döghalálnak katalmaskodási.« Összevetvén e jelentés illető részét Szelepchényi fennebbi magánlevelével, nem minden tanulság nélkül kitűnik, hogy az ildomosságot nem mai nap találták fel eszes és müveit főpapjaink. (Hevenessi kézirataiból. Tom. L. Pag. 65. Pesti egyetemi könyvtár.) KANYARÓ FKRRNCZ. SZÁZADOK. 1886. VIII. FÜZET. 4-2