Századok – 1886

Értekezések - DEÁK FARKAS: Rajzok a kolozsvári ötvös czéh életéből 563

564 RAJZOK Az első eset 1550-ből van, mikor is Ötven Péter be akar állani a kolosvári ötves czébbe, de nem veszik be, mert azt mondják neki, bogy rosszhírű nevű elitélt ember. Mire a tanulását, vándorlegény éveit elvégző aranymíves elbusulván magát, Budai János ötves mesterrel, úgy látszik pártfogójával elindult panaszra az ország helytartójához, Martinuzzi Györgyhöz, kit Maros-Vásárhelyt talált s ott az ország főurait is megkérlelvén és ügyét jó móddal előadván, tőle a következő kegyelmi levelet nyerte : »Mi Fráter György váradi püspök, kincstáros, a királyné ő felségének és fenséges fiának helytartója, Magyarország és Erdély főbírája (judex generalis) stb. adjuk emlékezetére mindenkinek, hogy némely főurak kérésére, kik előttünk az Ötves Péter ügyében magokat közbevetették, néki minden hibáiért (de omnibus erroribus), melyek miatt a Forintverő István ügyében többi bűntársaival törvény utján elitéltetett s hírnevében megkisebbíttetett, megkegyelmeztünk, illetőleg jelen írásunk ereje által megkegyelmezünk, minélfogva nektek, kolozsvári ötvesmesterek keményen megparancsoljuk, hogy nevezett Ötves Pétert magatok közé és czéhetökbe, mint azon műiparnak mesterét, minden nehézség nélkül bevegyétek, néki a mű gyakorlására hatalmat adjatok s őtet a ti társaságtok szabadalmaiba részesítsétek. Secus non facturi. Datum in Székely-Vásárhely 1550. Vízkereszt innepén (jan. 6-án). Ez iratot aztán Ötves Péter ugyanazon év Margit napján (jul. 13-án) a kolozs-monostori konventben átíratván, e példány maradt fenn az ötvös czéh iratai között. És habár Martinuzzi nem volt az az ember, a kinek rendeleteit csak ugy könnyedén félre lehetett volna tenni, a kezeink közt levő iratokban és az amaz időből fenn maradt jegyzőkönyvekben Ötves Péter nevét nem találjuk ; sőt mintegy husz évig azután az aranyművesek közt a Péter név sem fordul elő. Fájdalom a Forintverö István-féle (negotium Stephani Forintverő) ügyről sem vagyok képes bővebb felvilágosítást adni, csak annyit látunk, hogy bűnügynek kellett lenni, mert az ítélet következményeinek elengedésére fejedelmi, illetőleg helytartói kegyelemre volt szükség, s hogy ugyanazon Ítélet miatt nem akarják az ötvesek magok közé befogadni ; s ha hinnünk lehet a jegyzőkönyveknek, a kegyelem után sem vették be a czébbe. Tehát mindenesetre nem tisztán politikai vagy felségsértési összeesküvésről,