Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 553

ÍÁfeCiZÁ. 555 magyar elemeiről«, Alexi György tollából. E codexet azon alkalommal találták, midőn 1871. aug. 27-én a Bukovinában fekvő putnai kolostornak (a hol Nagy István vajda nyugszik) négyszázados fönnállása évfordulóját ülték meg. Innen egy kirándulás alkalmával a voroneezi kolostorban a templom régi könyvei közt egy szakadozott régi könyvet találtak, melyen eme jelentőségteljes szavak voltak olvashatók : »Ez a könyv románál volt írva, de nem ér semmit. Itt írtam ezt én Constantin Dornából május havában, Constantin vajda uralkodása alatt 7241. (1733.) évben, hogy mindenki megtudja, mikor tartózkodtam itt Voroneezben. . « Ezt a könyvet Sbiera a csernoviczi egyetemen a rumun nyelv tanítója tanulmánya tárgyává tette s a múlt évben kiadta a bukuresti akadémia költségén, mint a legrégibb rumun codexet, melyet föltalálása helyéről voroneezi codexnek hívnak. Ez a könyv, melynek kora 1494—1525. évek közé tehető, minket azért kell, hogy érdekeljen, mert számos magyar szót tartalmaz, melyet a rumun a magyartól vett át. Ezeket a magyar eredetű szavakat mutatja ki s fejtegeti Alexi. — Az » L TN&ARISCHE REVUE « máj.-jun. füzetét Szalay Imre nyitja meg egy nagyérdekű ezikkel, melyben az 1885-iki orsz. kiállítás müiparczikkeit ismerteti. Behatóan s kiváló szakismerettel tárgyalja az egyes iparágakat, részletesen szól a faiparról s annak nevezetesebb productumairól, majd a fémiparnak szentel néhány lapot, aztán a kőfaragászatot tárgyalja s végül az agyagipart, mely az utóbbi években oly örvendetes lendületet vett hazánkban. Bizonyára érdekkel fogják olvasni a külföldön is a magyar ipar ily szakszerű jeles ismertetését, melynek folytatása fog következni.— Szily Kálmán az 1856-ban elhunyt Bolyai Farkas, a világhírű magyar mathematicus életrajzát írta meg, a kinek a kegyelet a múlt évben jelölte meg emléktáblával lakházát Maros-Vásárhelyt, a hol mint tanár működött. — Csergeö Géza a Cilii grófok czímeréről ír. -— Medveczky Frigyes folytatja a bölcsészeti mozgalmak ismertetését hazánkban. — Sehvicker, Budapest ó-kori történetéről ír, Salamon Ferenez jeles műve után. — Acsddy a Bercsényi grófok történetét ismerteti, Thaly Kálmán munkája alapján. — Hcimpel : A nagy-szentmiklósi letetekről a 3-ik közleményt adja számos illustratio kíséretében. Egy magyar népmese s apróbb közlemények zárják be a tartalmas füzetet. — Az ÚJ MAGYAR SIÓN ápr. füzete érdekes diplomatikai harczczal indul meg a szt. Benedekrendi apátság alapító levele felett. Knauz Nándor veszi azt védelmébe Salamon Ferenez ellen, a ki Budapest történetének III. kötetében megtámadta és hitelességét kétségbe vonta. Az alapító levél I. Gejcsától 1075-ből származnék, de ez nem maradt ránk. Átírta II. István 1124-ben; ez is elveszett. Ismét átírta e transseriptumot II. Endre 1217-ben s ez mai napig fennmaradt az esztergomi főkáptalan levéltárában. Salamon mind az eredeti alapítólevél, mind István és Endre átiratai hitelességét kétségbevonta és szellemesen bizonyítgatta hamis voltukat. SZÁZADOK. 1886. VI. FÜZET. 38