Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 553

TÁtujzA. К., Szilágyi S., Abaiî S. és Thaly K. támasztottak a levelek eredetére, keletkezési módjára és formájára nézve. Az a tervszerűség, a init Erődi Mikesnek tulajdonít, kevésbé látható. О papirra tette közvetlen benyomásait bizonyos gonddal, bizonyos művészi formában, mely azonban korántsem az öntudatosan, tervszerüleg előre megállapodott író alakítási módja. Ilyenre bajosan gondolt Mikes. Valamint arra sem, .hogy hü és kimerítő történetét vagy naplóját írja meg a Rákóczy és társai bujdosásának. V. J. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. -— A »HAZÁNK« májusi füzetét Hőke Lajos nyitja meg: Az 1843/44-iki országgyűlés ismertetésével. Érdekesen jellemzi a követválasztási mozgalmakat Zágráb, Nyitra, Szathmár és Zala megyében ; a szabadelvű és conservativ párt küzdelmeit a nevezetes országgyűlésen, mely a magyar nyelvet a törvényhozás s törvénykezés nyelvévé teszi a latin helyébe, s több fontos intézkedést tett a reformok s az anyagi haladás terén. -— Márki Sándor folytatja a magyarok szereplését az 1812-iki orosz hadjáratban, Napoleon szövetségében, feltűntetve, hogy a magyar ezredek minő sikerrel harczoltak a különféle ütközetekben az oroszok ellen. — Vasváry Ferencz a Noszlopy-féle összeesküvés leírását folytatván, a jósefstadti fogságot, (melyben annyi magyar politikai fogoly szenvedett együtt a forradalom után), a börtöni életet, sánczmnnkákat festi, élénken és érdekesen. — Id. Szinnyei József: Komáromi naplójegyzeteiből a huszadik közleményt nyújtja. Mennél inkább közeledik végéhez a komáromi hősi védelemnek, annál érdekesebbek e naplójegyzetek. A hősi dráma utolsó felvonásai egyikét rajzolja a jelen közleményben Szinnyei : a capitulatiót közvetlenül megelőző időt. Látjuk a várőrség elszánt lelkesedését, a mely utolsó csepp vérig védeni akarja az erős várat, bíznak az Oláhországba menekült Bemben, Kossuthban, biznak még abban is, hogy ők egymagokban új életre keltik a szabadságharcz elfojtott tüzét. A vezérek szava, a kik reménytelennek tartják a további ellenállást, pusztába kiáltó szó s nem képes megingatni a harczvágyók erős hitét a nemzeti ügy végdiadalában. A lelkesült hangúlat jellemzésére egy pár hírlapi közleményt is bemutat Szinnyei a »Komáromi Lapok« szept. 15—18 számaiból. — Lehóczky Tivadar: »Az 1849-iki galicziai hadjáratról« ír, tulajdonkép egy magyar huszár és honvéd csapat éjjeli támadásáról és kalandjáról a Beszkid megett fekvő Krefka nevű galicziai faluban, melyet osztrák csapatok tartottak megszállva, míg a magyarok rajtok nem ütöttek s ki nem verték őket onnan. — Thim József : A zalathnai mészárlásról egy ismeretlen szemtanú jelentését — a magyar kormányhoz—- közli. — Thallóczy Lajos: »Gúnyszó az 18 3 "2.3 országgyűlésére« cz. a. apró verseket közöl egyes országgyűlési követek ellen , melyek hol gúnyos, hol dicsérő hangon jellemzik a követeket. Érdekes kortörténeti adalékok ; de nem volna érdektelen közölni az olvasó-