Századok – 1886
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Köpcsényi gróf Listhi László 32
50 KOMÁROMY ANDRÁS. mára J ) ki bizonyára hasztalanúl keresett elégtételt a megyei hatóságnál. A politikai viszonyok, általában az ország zavarteljes állapota igen kedvező volt Listire nézve. Erdélyben ellenséges pártok és szenvedélyek harezoltak egymással s Leopoldnak elég gondot okozott Rákóczy és Barcsay fejedelmek viszálkodása, s a, közvetítő szerep, szemben a török fenyegető magatartásával, a protestánsok elégtiletlensége teljesen igénybe vette a kormány figyelmét, s egyesek hatalmaskodásának meggátlása, az országszerte lábra kapott visszaélések megszüntetése, magasabb állami érdekek mellett csaknem egészen háttérbe szorúltak. Ezt igen jól tudta László s nem is késett hasznára fordítani, s míg egyfelől büntetés nélkül hatalmaskodott a környéken, addig másfelől a politikai élet terén is szerencsét próbált. Mint már fentebb is említettük, nem igen lehetett kedvelt egyéniség Bécsben s daczára grófi kitüntetésének, úgy az udvar mint saját honfitársai részéről mellőztetést kellett tapasztalnia s ez a hiú és ambitiosus embert kétségtelenül elkeseríté. Ifjúságát Erdélyben töltvén, ismerős volt az ott uralkodó viszonyokkal s már csak azért is Barcsay mellett foglalt pártállást, mert az udvar eleinte Rákóczit támogatá. Igen bízott a törökben s valószínűleg hitte, hogy Barcsay diadalával az ő csillaga is felderül s nagyravágyását ennek segítségével hitte elérhetőnek. Fennen dicsekedett, hogy titkos tanácsosa a fejedelemnek s »minthogy itt becsiileti nincsen, vagyon Ákos előtt becsületi, ö semmit sem fél a bugyogóstól, mit tehetnek a bugyogósok a töröknek ?« 2) Az erdélyi zavarok történetében azonban nevével nem találkozunk, valószínűleg itt is, miként jelleméből föltehetjük, titkos útakon járt s mint fondorkodó és becsületes meggyőződés nélküli ember, saját pártjának bizalmát nem bírta. Pedig Listi határozottan hívatva volt maradandó szolgálatokat tenni hazájának, tehetsége, vagyona, társadalmi állása egyaránt képesítették őt erre. Ámde lelkének gonosz indúlatai s a kísértés, melynek tagadhatlanúl ki volt, téve, letérítették őt az igaz útról s bár jóltevője lehetett volna, esküdt ellenségévé vált a társadalomnak. Megpróbálkozott a költészettel, s itt nem szerezhetett babérokat, részt kivánt venni a politikai élet küzdelmeiben, de úgylátszik, ez is háládatlannak bizonyúlt, Köpcsényvárának sötét falai között találhatott már csupán tért tehetségeinek érvényesítésére. 1) Tanuvallomási jegyzőkönyv N. R. A. Fase. 104. nr. 5. 2) U. о. Kamper György vallomása.