Századok – 1886

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Haller Gábor történetéhez (1633.) 523

626 KÜLÖNFÉLÉK, tikkor a 30 éves háború zavarai között nehezen meut. A pénzt, miut a leveleket, reudesen vagy külöu megbízható szolgával küldözgették, vagy ka egy-egy ismerős magyar ment az akadémiákra, arra bízták, vagy a külföldről jövő s oda menő követségekkel küldötték. így aztán nem csoda, ha az atyjától különben is megtagadott ifjú Haller Gábor sokszor látott szükséget, gyakorta szenvedett pénzhiányban s adósságokat csinál, kölcsönkér, vagy egy-egy értékesebb ruhadarabját, palástját, béllett mentéjét, párducz bőrét, gyűrűjét kénytelen zálogba adni s adóssága a gazda-asszonynál jókora összegekre felszaporodik. Az akadémiákon együtt tanúló magyarok kölcsönösen segítették egymást, a kinek pénze jött az kölcsönzött a többieknek. így kér Haller Gábor is kölcsön Tolnay Jánostól (1631. decz.) hat aranyat, majd (1632. febr. 2.) 3 aranyat s harmadízben (niárcz. 24.) négy aranyat és 24 stílért, Tályai Mártontól (máj. 22.) hét tallért, M. Fabritiustól (oct. 15.) egy tallért, »úgy, hogy kettőt adjon érette«, Huuyady Jánostól (nov. 26. Londonban) nyolcz tallért. Az apró kölcsönök mellett a nagyobb adósságok is nevekedtek; gazda-asszonyának 1632. jul. 10-én 140 írttal, okt. 2-án már 283 írttal adós. Látjuk napló feljegyzéseiből, hogy külföldi iskolázása második évében már nem egyszer szorul kölcsönpénzre, sőt kénytelen olykor ruháját is zálogba adni, mint 1632. jul. 14-én, midőn ezt írja: »adtam az palástomat és párduczbőrt zálogban.« Ez időszerinti pénzavarának hogy mi volt az oka ? megmondja Rákóczy alábbi levele. 1631. decz. havában ugyanis a fejedelem, Haller Gábor édes anyja és több jóakarója »szép költséget« készít és küld utána saját szolgájától. De a pénzt még egy év múlva sem kapta meg, hova lehetett vele a szolga ? el nem tudták gondolni. A kisebb pénzküldemények, mint az 1631. okt. 4-én Bethlen Istvántól kapott 50 arany, a »magyar uraiméktól Franekerából vett 15 tallér«, a legszükségesebbek fedezésére sem volt elég. Haller Gábor tehát hiába várta Erdélybe pénzért küldött szolgáját. 1633. elején pénzzavara nőttön nőtt. Jan. 9-én gazdaasszonyának már 337 frttal adós ; jan. 28-án »béllett mentéjét egy párduczbőrrel együtt« adja zálogba 9 frtért; márcz 3-án »felső ruháját adja az Lumpertben (zálogház), melyre adtanak 10 frtot« ; márcz. 21-én »az auraicus fejedelem adott 120 tallért« neki. Ebből kifizeti sürgősebb adósságait, de már apr. 15-én ismét a zálogházhoz kell fordúlnia. »Adtam egy béllet mentét az Lumpertben, melyre adtanak két ezüst tallért« ; apr. 23-án egy gyűrűt ad zálogba egy tallérért; apr. 28-án a felső ruháját 7 frtért. Bethlen Istvántól máj. 19-én 150, majd jun. 28-áu 133 tallért kap. De egyik sem tart soká, mert máj. 23-án Rudnitzkitól kér 9 frtot, jul.