Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - III. közl. 501

Л MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 513 Károly örömébeu e siker fölött, s bizonyára fáradozásaikat jutalmazandó, még 1339. deczember 7-én Visegrádon adott levelével a krakkói polgároknak jogait szentíd megtartani igéré. A lengyel ügyekben pedig, mint eddig, tevékeny részt vőn. A lovagrend és Kázmér között új tárgyalásokra kerülvén a dolog 1341-ben, megbizottai által béke közvetítőül lépett fel, de a rend azon kívánságának, hogy R. Károly az utolsó (1339.) visegrádi kötésben tett Ígéretéről, mely Pomeraniának visszafoglalását is magában foglalá, mondjon le, belyt nem adott. Nem haláláig , s halála után Lajos sem, bár a békét óhajtó Kázmér azt többször sürgeté, mert ezen első lépése által, melyet lengyel ügyben lett volna teendő, a maga nevében atyja által tett Ígéretnek megszegését látta. Kázmér tehát, hogy a béke létesülését lehetővé tegye, recompensa által pótolta a Lajos által megtagadott lemondást, mely recompensa szerint a Kázmér utódjaiként szerepelhető massovi, kujaviai és dobrzyni herczegek lemondanak Pomerania, Michelov és Kulm birtokáról, Boguslav berezeg a béke fenntartására kötelezé magát, s a lengyel urak, ugy 7 város polgárai békeszegéshez senkinek kezet nem nyújtanak. S ennek alapján létesült aztán a kalisi béke Kázmér és a lovagrend közt. 2) Lajos a békét, mely az ő nevében tett Ígérettel ellenkezőt tartalmazott, olyasnak tarthatta, melyen annak idején maga majd tetszése szerint változtathat. A Kázmérral tartott szoros viszonyt fenntartá, s midőn közvetlenül a litván hadjárat után csehek és lengyelek közt háborúra került a dolog, Kázmért Szécsi Miklós nádor és Poharos Péter vezetése alá rendelt csapatokkal segíté. A harcz hevesnek ígérkezett, mert János megfogadá, addig nem tenni le a fegyvert, míg Krakkó falait le nem döntötte. Csapatai 1345-ben a magyar előcsapatokon keresztül törve, a lengyel fővárosig nyomúltak, de itt aztán bekerítve, fegyverszünetre léptek, főleg a lelowi vereség folytán. a) A benső viszonyon kivül, melyben Lajos a krakkói udvarhoz állt, más ok is kényszeríthette őt a cseh király elleni háborúban tettleg fellépni. János már több alkalommal kölcsönöket vett fel Kázmértól. Midőn 1343-ban újra 3333 hatvanad garast előlegeztetett magának, s ekkor ismételten megerősíté régibb kötelezettségeit oly kijelentéssel, hogy ha szavának embere nem találna lenni, a lengyel király Lajos segélyét •) Monum. 5. 27. 11. ») Саго II. 1343. évben. 3) Notae Vratislavienses Pertznél XIX. 609. 1. »Cum Ungaris ante Lelow defendente se Uladislao rege Polonie pugnaverunt, et Bohemi superati ad propria cum confusione sunt reversi.« V. ö. Küküllßi János 5. fej. 96. és Miechov. IV. k. 18. fej.