Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - III. közl. 501

Л MAGYAR- LENGYEL ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 509 scheu Wirtschaft wirkte vehrführerisch auf die damals noch schlichte Einfachkeit des ungarischen und polnischen Adels, und legte den Keim zu späterer Verderbniss. Unmittelbar aber erhöhte diese Verbindung und das daraus sich gestaltende Verhältniss die Bedeutung Lokieteks im Rathe der Fürsten, und stärkte seine Zuversicht im Hinblick auf die für ihn hülfsbereiten Mannschaften seines Schwiegersohnes.« TJgyis lön. Láttuk már, mint kényszerítették a viszonyok Dánielt s utána Leót az aranyhorda karjaiba vetni magokat. Danilovicz György halála után Leo és rutén András még egyszer egyesítik Russiát, Halicsot és Ladomért, melyeknek fejedelmi czímét vették fel. De mióta Gedimin jutott a litvánok élére, az orosz berezegek területe mind jobban megfogyatkozott amannak előnyére s ez oknál fogva is a halicsi szívesen kárpótolta volna magát északi veszteségeiért déli szerzeménynyel, midőn erre az erdélyi ügyek rendezésével elégületlenek élére állt Péter, zempléni főispán Pethő fia által felhívatott, foglalná el a trónt, — ha más ügyek elfoglalva nem tartják vala. A két orosznak halála után (1324. körül) s a kiskorú György idejében éppen Balics-Ladomér felől fenyegette a lengyel területet a tatárok által legtöbb veszély, s Vladiszláv sietett a pápához azon kérelmet benyújtani: nyújtson segélyt a pogány hordák ellen. Minthogy a veszélyt Károly Magyarországgal is közösnek nézte, ő is sürgette a keresztes hadat a tatárok ellen ; s a mit kértek, a pápa megadta a két királynak : hogy katonáiknak ne kelljen bőjtölniök, indulgentiát bőségben a résztvevők számára. A biztatásnak eredménye Károlynak egy fényes győzelme lőn. Röviddel utóbb a magát lengyel királynak is író János cseh fejedelem és Lokietek közt harezra került a dolog. János épen Krakóban készült támadni ellenfelére, midőn Károly 1327. febr. 13-án kelt levelével tudtára adta a cseheknek, hogy ő, mint veje a lengyel királynak, nem tűrheti ennek megtámadtatását ; de ha János igényeiről - melyeket Lengyelországra táplált lemondani hajlandó, ő — Károly — viszont kész egy magyar-cseh szövetségbe lépni,s László trónörökösnek Anna cseh herczegnővel való házassága ellen sincs kifogása,2) mire a cseh felhagyott az ellenségeskedéssel. Midőn pedig még ugyanezen évben Vladiszláv és a német lovagrend között háborúra került a dolog, litván csapatok mellett magyar hadak is siettek a lengyel király segítségére. A lengyel király és a német lovagrend ellenségeskedésének ') Саго II. 104. 1. ») Fejér Cod. Diplom. VIII. 3. 1327-liez. 192. 1. V. ö. Chron. aulae reg. 417. 1., Caro i. m. 127. 1. 35*