Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - III. közl. 501

A MAGVAR-LËNGYET, ÉlïfXTKKZKs TORTfexKTÉHÊZ. 503 viszonyokban, nem esetleges dolog Dánielnek a magyar udvarnál való gyakori megfordulása. Ha gyakran specialis nemzeti, nem ritkán közös érdekek igazolják e gyakori érintkezést. A babenbergi örökség miatti vita bazánkba is elvetette hullámait. Ki legyen a mai osztrák örökös tartománynak Magyar­országgal közvetlenül határos részeinek ura, az nem lehetett közö­nyös Magyarország királyára nézve, kinek ép úgy érdekében állott koronájának területét s általa hatalmát növelni, mint bárkinek másnak. Csakhamar kitűnt, hogy a zólyomi szövetségnek egyik fő czélja az, hogy a magyar király e kérdésben minél nagyobb nyo­matékkal léphessen fel. Midőn 1251-ben a harcz megindult, Béla azonnal Dánielhez fordúlt, segélynyújtásra kérvén őt fel. És Dániel csakugyan megjelen x) a uyár folytán Pozsonyban, hol épen együtt valának a külföldi követek béketárgyalások czéljából, kiket Dániel­nek és kíséretének fénye elragadott, míg Béla király alig talált szavakat örömének kifejezésére. »Nem fogadnám el az ezüst (már­kák) ezreit helyetted, hogy megjöttél őseid rutén szokása szerint.« A következő évben, midőn az egyik fél Ottokárt, a másik Bélát pártolá Stiriára táplált igényeiben s a király meggyőződött,hogy nyílt fellépéssel czélját el nem éri, cselhez folyamodott. Követség által felhívta Dánielt : küldje fiát Bománt a király udvarába, hogy azt a babenbergiek örökösével, Gertruddal összeházasítsa. Dániel sietett a felhívásnak eleget tenni, s midőn Bomán megérkezett, Béla szövetséget kötött vele, melyet esküvel is megpecsételt, s mely szerint igéré, hogy Ausztriát és Stiriát meghódítja, s az ifjú párnak odaadja. S most Hamburgban összeházasítván fiát Gertruddal s elkísérvén a fiatalokat Kloster-Neuburgba, visszatért. Midőn aztán hadai Morvába törnek, Dániel rábeszélése folytán szemérmes Boleszláv és Yladiszláv oppelni herczeg seregei másik oldalról támadnak Ottokárra. Bár tudjuk, hogy Boleszláv neje a magyar Kunegunda által is rábeszéltetett a hadjáratra, bizonyos, hogy a magyar-lengyel barátság Dánielre is hatással volt ; Dániel asy­lumra több ízben nemcsak a tatár elől talált Krakóban, hanem a Jatvingek elleni 1256-iki hadjáratnak — melyben a lengyel­massóv-rutén herczegek részt vettek, — ő volt a fővezére. 2) Gertrud panaszai szerint, Béla az egyezség daczára sem sietett pártoltjainak segítségére, midőn Ottokár őtet Kloster-Neuburgban szorongatá. Ezt Ottokár is elébe tartja Bománnak, kit rokonának és sógorának nevezve, az örökségnek kettejök közötti felosztására felhívja. Bomán az ajánlatot visszautasítja, hivatkozva Bélának adott hitére s ezzel Ottokár ajánlatát tudatja ; a magyar V. ö. Fejér. Cod. Dipl. IV. 3. 15. 1. 2) Volyn. krónika 1250. s köv.évekhez.Dlugoss 1253-hozCromer i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom