Századok – 1886

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Báró Nyáry Albert emlékezete 490

BÁRÓ NYÁRY ALBERT EMLÉKEZETE. 499 általa Thaly Kálmáu tagtársunk társaságában megvizsgált hontes harsmegyei családi levéltárakról, töhb nagybecsű Árpád- és Anjou-kori, valamint vegyes házbeli oklevelet mutatván be a ráhói •Tánoky-család bagonyai és Majláth László kereskényi levéltáraiból. Ez utazásaival b. Nyáry Albert nagy mértékben járult a M. Történelmi Társúlat azon egyik alapeszméjének megérleléséhez és foganatosításához, mely szerint társulatunk vidéki kirándulások rendezése s vándorgj ülések tartása által a hazai történelem iránti közérdeklődés ébresztését, s a vidéki köz- és magánlevéltárakban való rendszeres kutatás által az elrejtve levő történeti kútforrások napfényre hozatalát tűzte ki egyik főfeladatánl. Már az első, azaz az 1868-ki kolozsvári kirándulás fényes sikere jó nagy részben b. Nyáry Albertnek köszönhető, kinek a kolozsvári ünnepélyes nagy gyűlésben *) Beatrix királynőről, II. Endre hitveséről tartott nagyérdekű felolvasása óriási hatást keltett. A részben teljesen ismeretlen adatokból összeállított, s a sokat hányatott s üldözött királynő megható történetét művészileg ecsetelő értekezés, a hazafias ihlettel s fennkölt érzéssel tartott előadás oly zajos és tűntető tetszésnyilvánításra ragadta a nagy számmal egybegyűlt közönséget, hogy habozás nélkül állítható, miszerint társúlatunk ez első vidéki kirándulásának b. Nyáry Albert nagybecsű értékezése képezé egyik fénypontját. E benyomás alatt határozá el a választmány, hogy az 1869-ki nagy gyűlésben tartandó ünnepi értekezés megtartására is b. Nyáry Albert kéressék föl, mely fölhívásnak készséggel meg is felelt, értékezésének tárgyául a bujdosó magyar királyfi,Posthumus István viszontagságos életét választván, mely értekezése hasonlókép osztatlan tetszéssel találkozott.2) B. Nyáry Albert az 1865—1875. közt tartott hont-, nógrád-. zemplén-, ung- és zólyommegyei kirándúlásokban is tevékeny részt vett s ebbeli működéséről több becses jelentését találjuk a Századok különböző évfolyamaiban. A szoros értelemben vett történelmen kivül b. Nyáry Albert e tudománynak rokonágait, a régészetet és /

heraldikát is kiváló szakértelemmel művelte. Az Archaeológiai Értesítőben, majdan a Régészeti Társúlat közlönyében, melynek éveken át szerkesztője volt, több figyelemre méltó becses munkájával találkozunk ; a heraldika terén pedig, mint a Magyar Heraldikai Társaság egyik legmunkásabb tagja s a társúlat közlönyének, a Turul czímü folyóiratnak halála napjáig szerkesztője, fényes eredménynyel működött ; végre nagyszabású heraldikai vezérkönyve, melyet halálos ágyán fejezett be, hazai szaktudomáuyosságunkra nézve valódi ») L. Száz. 1868. évf. 552. 1. 2) L. Századok 1869. évf.