Századok – 1886
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Köpcsényi gróf Listhi László 32
KÖPCSÉNYI RRÓF LISTI LÁSZLÓ. 35 lehetett Ferencz nemzetségének utolsó sarja? Más szóval, mint érveléseiből a következtetést levonhatjuk : Lászlófi György adoptálására, a Listi nemzetség kihalásának meggátlása czéljából, egyátalában nem volt szükség. Mennyiben volt igaza ? fejtegetésünk folyamán bebizonyul. Egyelőre azonban megjegyzés nélkül hagyjuk Wagner ellenvetéseit s áttérünk gr. Kemény Józsefnek a Listhy család történetét tárgyaló értekezésére. Kemény ugyanis a Toldy Ferencz által szerkesztett »Uj magyar muzeum« 1854. évfolyamában a Listi család nemzedékrendjét közölvén 2 ) minden kétség felett valónak állítja, hogy a költő Listi nem más, mint az adoptált Lászlófi György. Állításának nagyobb hiteléül idézi szórűl-szóra Kornéli füljegyzését, saját részéről még azzal támogatván, hogy maga is olvasta 1833-ban Gyulaffi Zsuzsannának b. Wesselényi Farkas birtokában levő végrendeletét, s ugyanez alkalommal a báró arról is értesítette őt, hogy : »családjának régi hagyománya szerint, ezen Lászlófi Gyögy ugyan törvénytelen, de mégis természetes fia lett légyen a sokszor említett Listi Ferencznek, egy Lászlófi Anna, nevű szegény-rendű nemes leánytól és hogy ezen fia édes anyja neve után Lászlófinak kereszteltetett, s Gyulaffi Zsuzsánna költségén, kinek kegyét megnyerni tudta második férje halála után az erdélyi jezsuiták által igen szorgalmasan neveltetett, sőt bővebb tanúlás végett külföldre is küldetett.« (i. h. 508. 1.) Kemény véleménye szerint ezen adoptálásnak 1632. előt már megkellett történni, mivel I. Rákóczi György fejedelem 1632-ben több Erdélyben fekvő javakról adomány-levelet állíttat ki Gyulaffi Zsuzsanna, ennek első házasságából származó fia Wesselényi István, nemkülönben Listi László számára : ezen név alatt kétségtelenül az adoptált Lászlófi értendő, (i h. 507. 1.) Elmondja még ezután Kemény, hogy nevezett Lászlófi György Magyarországra jővén, mint Listi László »kitüntette ugyan magát a honi költészet mezején« de vétkes cselekedeteiért 1659-ben közkereset alá vétetvén, idegen bírák által elitéltetett s Bécsben 1662. előtt fejét vették, (i. h. 509. 1.) A mi itt első tekintetre szembe ötlik, ez az ellentmondás úgy a tényekben mint a chronologiában. Mert ha az adoptált At cum Franciscum jam sub annum 1650. rebus humanis exemptum fuisse constet, Joannes IV. contra anno 1676. in vivis fuerit, quomodo Franciscus postremo familiae dici possit. Collect. Famil. Dec. III. p. 61. 2) A nagy köpcsényi báró Listi család eredete, növekedése és hanyatlása. »Uj magyar muzeum« 1854. 488. kll.
