Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 376

376 TÁRCZA. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A TURUL f. évi I. füzetében A Haller-grófok nemzetségkönyvét ismerteti, s az abban lévő magyar czímerekről értekezik SzádeczTcy Lajos ; tizenhat czímerrajzot is közöl. — Dr. Wert лег Mór » Adalékok a genealógia történetéhez« cz. a. egy művelődéstörténeti tanulmány közlését kezdi. A szokásos színes kép Paczali Peres András czímeres levelét ábrázolja 1431-ből, melyhez Kubinyi Ferenez írt commentárt. Nagy Iván a Csák-nemzetség ágazatairól ír. Komáromy András a tolcsvai Bónis-család őseiről értekezik, a család czímerének rajzát is adja, s Tagányi folytatja az orsz. levéltárban található nemesi oklevelek jegyzékét. — A könyvismertetések rovatában Reichenau Constantinnak a »Siebmacher \Vappenbuch«-jában megjelent, s az erdélyi nemesség (der Siebenbürger Adel) összeállítását tartalmazó mun­káját bírálja Argus. — F. L. Dürer Albert származásáról recapitulálja az újabb tanúlmányok eredményét dr. Szendrei János és Ilaan Lajos munkái alapján. — A Vegyesek rovatában Csergheő Géza »A sphragistica az orsz. kiállításon« cz. a. a Kubinyi Miklós által kiállított árvái pecsétgyüjteményt ismerteti. — Lehóczky Tivadar pedig a Sulyok-család nemzedékrendéhez közöl érdekes adatokat, kár, hogy évszámok nélkül. — A Tárczában a jan. s márcz. gyűlés jegyzőkönyvei, báró Nyáry Albert necrologja, öt czímeres uemes levél ismertetése (Máramarosi Szigeti Literati, Bánó, Chaply, Bikafalvi Máté, Uy-családoké) Szádeczky Lajostól, -— végíil Pótlék a Móré-czímeres levelekhez — olvashatók. — A HAZÁNK márcziusi füzetében Höhe Lajos az 1830. és 1832—36-iki országgyűlések történetét vázolja, külön kiterjeszkedvén az 18.31-iki kolerára és azzal kapcsolatos pórlázadásra, majd a magyar nyelv, a vallás, a lengyel kérdés, az úrbériség ügyére, az erdélyi országgyűlésre, a szólásszabadság sérelmeire, s az országgyűlés egyéb mozzanataira. — Vas­váry Ferenez a Noszlopy-féle összeesküvés leírását folytatja saját élményei alapján. — Lehoczlcy Tivadar A magyar menekültek Amerikában viselt dol­gaiból, az 1848—49-iki szabadságharcz után, két episodot ismertet: a magyar dalkar alakítását és alapszabályait, és az orosz-török háború kitörése előtt, 1853. nov. 10-én és 13-án tartott tanácskozásuk jegyző­könyvét. — Sziunyei József komáromi naplójegyzeteiből a 18-ik közleményt adja, az 1849. aug. 27. és szept. 8-ika közötti eseményeket illustráló okmányokkal, Klapka rendeleteivel stb. — Hegyesi Márton az 1849. évi havasi hadjárat történetéhez az ötödik okíratközleményt nyújtja. — A Tár­czában a katonatartást 1741-ben illustráló két levelet olvasunk : A magyar fölkelő seregről 1809-ben, Pest városa levelét Ürményi József országbíró­hoz. E füzetet a történeti repertórium zárja be — a repertoirok gondos összeállítójától, Szinnyeitől. — A FIGYELŐ márcziusi füzetében Kulcsár Endre »Tiszavirágok« cz. a. kisebb alkalmi müveket, röpiratokat ismertet az 1791 —1850. közötti évekből és pedig halotti beszédeket, vegyes alkalmi és egyházi

Next

/
Oldalképek
Tartalom