Századok – 1886
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Köpcsényi gróf Listhi László 32
KÖPGSÉNYI GRÓF LISTI LÁSZLÓ. ELSŐ KÖZLEMÉNY. — Az ellentétek az események alakúlási körében is, gyakran keresik egymást. A fénynek, mit a szigeti veszedelem nagy emlékezetű írója gróf Zrinyi Miklós XYII-ik századbeli költészetünk történetére vet, sötét árnyéka gyanánt ott áll Listi László megdöbbentő alakja s a bívatott költő, hírneves hadvezér, mély belátású államférfi dicsőségkoszorúzta sírja mellett ott sötétlik a vérpad, méltó jutalma gyanánt egy vérfagyasztó bűnökben eltöltött életnek. Kortársak voltak s a történelem egy lapra jegyezte föl neveiket, hogy az ellentét annál jobban kitűnjék, mind az író mind az egyén között. Irodalmi föllépésüket úgy, mint halálukat alig pár év választja el egymástól, de mig Zrinyi költői alkotásait ma is valódi gyönyörűséggel olvassuk, addig a »Magyar Mars« tökéletesen el lett feledve, mielőtt még írója gyászos emlékű halhatatlanságot szerzett volna magának. És mig Zrinyi halálakor egy nemzet borúit gyászba, s Európa-szerte fájlalták a kereszténység e nagy hősének elhunytát, addig Listit honfitársainak közmegvetése kísérte dicstelen sírjába. Megvetéssel emlegették nevét kétszázad előtt s borzalommal fogják olvasni ezután is. Emlékezeténél nem szívesen időzünk mi sem, mert nem láthatjuk benne a költőt annélkűl, hogy a közönséges gonosztévő, gyilkos, méregkeverő alakja előtérbe ne lépjen. Ámde személyé-, vei az irodalomtörténetírók ma sincsenek tisztában ; életviszonyairól úgy, mint haláláról a legellentmondöbb vélemények jöttek forgalomba: szükséges tehát, hogy a fentmaradt emlékek, régi s újabb írók véleményének egybevetésével meghatározzuk, ki volttulaj donképen az a költő, kit irodalomtörténetünkben nagyköpcsényi báró Listi Lászlónak neveznek. * *
