Századok – 1886

Értekezések - DUDÁS GYULA: Szerémi György élete 242

SZERÉMI GYÖRGY ÉI/BTE. 245 az udvarnál maradt s áprilisban (1527.) már újból Budán találjuk. ') Itt tartózkodásának ideje alatt folyton részt vett a politikai mozgalmakban, érintkezett a legelső emberekkel, minő Petrovics, Perényi stb. valának. Ugyanezen időben úgy a korra, mint főleg saját jellemére élénk világot vető epizód történt vele, melyet szokott naivitásánál fogva szintén saját maga jegyzett fel, tehát hitelességében nem lehet semmi kétségünk. Egy napon ugyanis a Budán tartózkodó Perényi Péter erdélyi vajdával kívánván beszélni, annak lakására ment. A vajdát azonban nem találta otthon s így annak Verebei Gáspár nevű káplánjával ereszkedett szóba. Beszéd közben Szerénái felhozta Perényinek hitszegését s kemény hangon mondá, hogy ura János királyt elárulta s Ferdinándhoz pártolt. Gáspár pap zokon vévén urának gyaláztatását, Györgyünket hirtelen dühében hazugnak nyilvánítá, mire ez előbbi állítását ismételvén, egyszersmind erősebb argumentumhoz fordult, mint maga mondja: »megkaptam hajánál fogva és vertem, a mint csak bírtam és ő is ütött, amint csak bírt, de mégis Isten segítségével ő lett alól, és én felül.« Ezen egyházi személyekre nézve különösen jellemző incidens a király, Perényi s az egész udvar tudomására jutván, azok jót nevettek a dolgon.2) Hogy Szerémi mennyire ismerte a szerbeket, mutatja azon körülmény is, miszerint ugyanezen időben, midőn ez évi májusban Perényi hadaival a híres Cserni Jován ellen küldetett, előre megjósolá János királynak a hadjárat sikertelenségét, »Jól tudom uram király ! — mondá papunk egy ízben Zápolyának — hogy Perényi Péter képtelen és azonkívül tapasztalatlan a háború viselésére. A szerbek ellenben igen tapasztaltak, óvatosak és makacsok ; kitartó nép ez saját vállalataiban.« Szerémi a szerbeket úgy gyei-mekkorából, mint azóta is jól ismerte, mert vele azok mindig bizalmas lábon állottak ; ő volt tolmácsuk s minthogya király oldalánál szerbül tudó egyének nem igen lehettek, ő írta és adta elő minden kérelmöket.3) A Cserni Jován »czár« elleni háborút — éppen a szerbek iránti rokonszenvénél fogva, - állandóan figyelemmel kísérte s innen van, hogy azt a legkisebb részletekig leírhatta. A szerbek zordonságát, pusztításait, a magyarok félelmét csak ő volt képes oly élénk vonásokkal festeni, mint emlékiratában található. Maga is bámúlója volt a híres »fekete rácz«-nak, kit személyesen ismert s félni tanúit. Csak ő mondhatta el, hogy akkor, midőn mái-Tornyoson haldoklott Jován, mily félénken jött Török Bálint egy ») U. o. 46. fej. 2) U. o. 49. fei. 8) U. o. 49. fej.