Századok – 1886

Tárcza - Történelmi könyvtár - 208

A MAGrYAR-OSEH CONFOEDERATIO ÉS A BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉS 1620-BAN. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. • A török porta jóakaratának megnyerése sokáig kétes volt, a császár nem akart békülni a csehekkel. így noha Bethlen mind a töröknek, mind a szövetségeseknek többször írta, hogy a császár mennyire akarna vele megbékélni s mennyire megnyerhetne tőle mindent, amit csak kivánna ; Ferdinánd ajánlatainak őszinteségében igen keveset bízva, többször adott kifejezést azon véleményének, hogy a császár csak azért kedveskedik neki annyira, hogy őt a csehektől elszakítva, ezeket könnyebben elnyomhassa s azután velünk »pro libitu tractálhatna.« Nehogy az történjék, a szövetségesekkel élni és halni akart. Szüksége volt tehát arra, hogy azokkal lehetőleg élőm ös és felbonthatlan szerződést kössön. Az országtanácsnak márczius 8-án Kassán tartott gyűlésében a cseh király által Prágába ápril 8-ikára összehívott szövetségi gyűlésre Thurzó Imre. Bossányi Mihály és Magdeburger Joachim megválasztatván, ezeknek 15-én átadatott az utasítás, melylyel azonnal útnak indúltak. Thurzó Prágából már ápril első napjaiban értesíté a fejedelmet, hogy a csehek által becsülettel fogadtatott s a király haladék nélkül fogadta a követséget. Bethlen örömmel vette a személye és követsége iránt tanúsított ragaszkodásról szóló tudósítást, de nagyon elszomorította az, hogy a szegény confoederatusokat a magyarokon kívül mindenki magukra hagyta. Anglia, Dánia, Belgium, a német birodalom protestáns fejedelmei még csak követeket sem küldtek a gyűlésre, világos bizonyságáéi annak, hogy tőlük a szövetségesek mit sem remél-SZÁZADOK. 1886. III. FÜZET. 15