Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi és vegyes közlések - 204

204 TÁRCZA tetett, melynek középső részébe a Corvinok családi czímere Magyarország czímerével van hímezve. Ezen nagy mübecscsel és történeti jelentőséggel bíró casulát, melyet valószínűleg Corvin Mátyás magyar király ajándékozott volt Tomasevics Katalin bosDyák királynőnek, legközelebb ő császári és apostoli királyi Felsége megvenni s legkegyelmesebben Magyarországnak ajándékozni méltóztatott, oly rendeltetéssel, hogy az örök időkre mindenkor a magyar királyok koronázásánál használtassák s a budai királyi várkápolnában őriztessék. Ez azon casula, mely Pesten az 1876-iki mükiállításon látható volt, s melyet a Századok 1876-iki folyamában (524. s köv. 11.) Ipolyi Arnold tüzetesen ismertetett. — A TÖRTÉNETI ARCZKÉPCSARNOKOT f. évi január 17-én nyitotta meg és bocsátotta a nagy közönség rendelkezésére Trefort Ágost cultusminiszter, a ki a meghívott díszes közönség előtt mondott megnyitó beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet kiválóan történeti nemzet s éppen ezért nálunk a történelmet nagyobb búzgalommal kell ápolni, mint bárhol másutt. De a történelmet nemcsak írni, de festeni, kőből faragni s érczbe önteni is lehet. A történelmi képcsarnok egy darab festett történelem. Pulszky Károly megelőzőleg az arczképcsarnok keletkezésének rövid történetét vázolta, a melynek eszméjével régebb idő óta foglalkozott a sajtó, egy-egy író, képviselő, mígnem a magyar culturális érdekek iránt oly finom érzékkel bíró s annyira áldozatkész eultusminister kezébe vette és megvalósította. Helyiséget ő Felsége adományozott a képcsarnok számára és pedig a díszes várkert bazár csarnokából 10 termet. Itt van felállítva az eddig nagyobbára a múzeum és országos képtárból származó mintegy százhatvanhat kép, a mely hisszük és reméljük, hogy főuraink és általában a történeti képek tulajdonosai adományából vagy letéteményeiből rövid időn sok százra fog szaporodni. A képek időrendi sorban vannak felállítva ; a legbelső teremben a XV. és XVI. században élt jeleseink arczke'pei vannak, a Hunyadi Jánosé, több kép Mátyás királyról, II. Lajos és neje, I. Ferdinánd, Zrínyi Miklós s Báthory István egy állítólagos arczképe. A XVII. századi képek közül az érdekesebbek : Pázmány Péter két képe, Esterházy Miklós nagy képe, áz Illésházyak halotti képei (három nagy festmény ravatallal), Lorántffy Zsuzsánna, Zrínyi Ilona, I. Lipót, Lotharingi Károly, Kollonics bibornok stb. képei. A Kákócziltorból magának Rákóczinak több arczképe látható úgy a Bercsényi Miklósé, Széchenyi Pálé, Pekry Lőrinczé stb. A legelső teremben vannak a legújabbkori történeti alakok és jeleseink képei ; a sorozatot Deák Ferencz több arczképe zárja be. Szóval, a történeti arczképcsarnok magva immár megvan, hazánk áldozatkész képtulajdonosaitól függ, hogy az mennél teljesebbé s történetíróra, festőre nézve tanulságosabbá váljék s idővel valóságos magyar pantheonná nőjje ki magát,