Századok – 1886

Tárcza - Külföldi történeti repertorium - 194

194 ТЛКСЯЛ. melyet futaki Hadik János gróftól kaptak. Szóval, a temérdek adaiból mozaikként összeillesztett tanulmány, kellemes olvasmányban, kellő ismertetését nyújtja fővárosunk eme egyik legjótékonyabb intézetének. A müvecske 10 régi rézmetszet utánzatával van ellátva, melyeket szerző az Erzsébetiek által egykor kezelt rézmetszvények nyomdájából böngészett össze. Az EKDÉLYI liF.F. KGYHAZKEIÍÜLKT NÉVKÖNYVE az 1886-Ík évi'C megjelent. A névtárt történeti értekezés előzi meg, s a széki egyházmegye községeinek történetét folytatja. Ezúttal Száva, Katona, Legen, Nemegye, Margita vannak bemutatva. Sok egyházi és eulturtörténeti adat van benne, az egyházi czímerek felsoroltatnak, s a nevezetesebb okiratok közöltetnek benne. A HAZAI TÖRTÉNETBE VONATKOZÓ KÜLFÖLDI KÖNYVEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK A LEGUTÓBBI ÉVEKBŐL. A) Értekezések és bírálatok. Archiv für österreichische Geschichte. 1883. évf. 65. kötet. Huber Alfons, Studien über die Geschichte Ungarns im Zeitalter der Árpádén. (L. Századok. 1885. 159. 1. az ismertetést.) 1884. 66. Huber. Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenlünder. 1885. 66. Huber. Uber die Gefangennehmung Marias und die Feldziigc Sigmunds. (L. Századok, 1885. évf. 539. 1.) 1885. 67. Huerner. Neuer Rythmus auf die Schlacht am Marchfeld. Sitzungsberichte der bairischen Akademie. 1885. évf. 1 füzet. Heigel Károly. Die Beziehungen des Kurfürsten Max Emmanuel von Baiern zu Franz Rákóczy. 1703—1715. Historisches lahrbuch der Görres-Gesellschaft. 1884. V. 2. Frabioi. Ungarn und die Liga von Carnbray. Érdekes ismertetés Reumont-tó]. 1885. VI. évf. 2. füzet. Kaiser Friedrich, Papst Nikolaus V. und das Vordringen der Türken. 208. s köv. 1. Monumenta Vaticana Histor. Regni Hungar. illustr. Ismertetés Bellcrmanntól (285. 1.) Petrus Balan, Monumenta reformationis Lutheranae I. (1884.) — Ismertetés. Ez okirattárban számos hazánkat érdeklő okirat is látott napvilágot, az 1521—1526. évekből. 1885. évf. 3. füzet. Gottlob Adolf. Der Legat Peraudi. E czikk a XV. század végén hazánkat fenyegető török veszély történetéhez szolgál adalékúl.