Századok – 1886

Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A magyar társadalom 1680. körül 10

VOS ЛI > Y KtNACZ. nincs otthon, korhácscsal kezökben járják be a korcsmákat, isznak vagy egymással cserélnek-berélnek, otthon meg a lányokkal kau­czuznak vagy uroknak és asszonyuknak hazudoznak, hízelegnek és trágárságokat beszélnek. Nincs parasztház, melyben annyi trágárságot lehetni hallani, mint egy nagy zászlósúr vagy akár­mely gróf asztalánál. Háromféle embert találni ott : jó ivót. jó füllentö-hizelgőt és trágárt. Mestere az udvar a sok trágáreágnak, Koczka, kugli, kártya, trapulya játéknak. i Hogy ez a rajz nem egészen túlzott, azt bizonyítja Zriuyi , Miklós, ki az udvari életet hasonlónak festi. Gáncsolva említi, hogy a nemes ifjak tétlenül töltik idejöket s »legfelebb egy magyar úr udvarába« állanak. »Ott mit tanúinak? Innya. Mit többet? Pompáskodni, egy mentét aranynyal megprémeztetni, egy kantárt pillangókkal czifráztatni, egy forgóval, egy varrott lódinggal pipeskedni, egy szóval : esküdni, hazudni és semmi jót nem kö­vetni.« A nagy államférfiú tehát egészen olyannak rajzolja a fő­urak udvarát, mint a satiricus, s így kétségtelen, hogy a rajz álta­lánosságban megfelel a valónak. A mik a nagy urak lakmározásai­ról, roppant borfogyasztó képességükről, mulatságaikról másutt fenmaradtak, csak kiegészítik e képet. Nyers, féket, fegyelmet tűrni nem tudó, életét könnyen koczkáztató, de a másokéval nem igen törődő volt még akkor a magyar aristocratia. A század folyamán igen sok s különben kiváló főúr megtette, hogy pillanat­nyi fölhevűlésben megölte egyik-másik szolgáját vagy jobbágyát. Büntetlenül tehette, az emberélet akkor általában olcsó volt s az ilyen cselekedetek másnemű beszámítás alá estek, mint ma. De mindenesetre jellemzik a kor erkölcsi vadságát, a legfőbb társadalmi rétegekben is. A főurak nagyobbára várakban vagy várszerű kastélyokban laktak, melyek építési modora kevéssé vette számba a kényelem igényeit. A paloták és termek bútorzata kevés kivétellel csekély volt.1 ) de annál fényesebb az asztali készlet s főleg ünnepélyes alkal­makkor a ruházat és kiegészítő része, a férfi és női ékszer, továbbá a drága lószerszám. Ellenben étel-italban még nem igen érvénye­sült a finomabb életmód ; a nagy lakomák menüi inkább a fogások sokaságával s a feltálalt étkek tömegével, mint igazi választékos­sá,gával tűnnek ki. Az életmód kriteriumáúl szolgálhat a főúri osztály átlagos életkora is. Kiderítésére még senki sem vállal­kozott, pedig fontos korjellemző adalék kerülne ki belőle. Kétség­telen, hogy a világi főurak közt ama században igen kevés volt, a >) Báró Radvánszky Béla : Magyar családélet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom