Századok – 1886
Könyvismertetések és bírálatok - MIKULIK JÓZSEF (†): Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei 163
] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. óliajt. Egyik tétel gyakran a másikat világítja meg és minthogy azonfölűl az egyes számadások elején vagy végén általános (a számadásokhoz szorosan nem tartozó) feljegyzésekre is akadunk, ezen számadásokból a legtöbb tárgyra nézve teljes képet nyerünk az akkori időkről. így példáúl az 1364. évi pozsonyi számadáskönyv elején (39 —40.1.) felsorolva találjuk, a mivel a város minden év első napjában a királynak, a királynénak, a kir. udvarmesternek, a tárnokmesternek, a pozsonyi grófnak (dem span auf dem bavse zu Prespurgk) és a kir. szakácsnak ősi szokás szerint kedveskedni tartozott; az 1394. évi soproni vámszabályzat (145— 146. 1.) szintén olyan, a számadáshoz szorosan nem tartozó egykorú feljegyzés és annyival fontosabb, amennyiben nemcsak a kövezet- és egyéb vámmennyiséget, hanem azon czikkeket is megismerteti velünk, melyek akkor nagy kelendőségnek örvendtek és a bevitel tárgyait képezték. Minthogy egy brüsseli kendő 16, egy olasz kendő 24, egy löveni kendő 12 d. vám alá esett ezen szabályzat szerint, holott egy vég gyolcstól csak 2 dénárt szedtek, kétségtelen, hogy a külföldi czikktől nagyobb vámot vettek, mint a honitól. Rendkívül érdekesek a számadások közt feles számmal találtató alku- és szolgálati szerződések, utasítások és megállapodások. Bártfa városa példáúl külön ágyúöntővel (Rotgisser) bírt. kivel 1432. május 11-én ilyen szerződésre lépett (405. 1.): »Anno domini 1432 in dominica Jubilate eonventio facta eat cum Philippe Rotgisser, quod debet esse in nostri medio unus concivium et cogitare cum suo artificio pro communi bono et civitate ; ita quod debet annuatim habere a civitate florenos camerae 100 et 20 c.ubulos frumenti, et quidquid laborabit civitati, hoc debet sibi solvi de 1 centenario sicut decet. Et possit pixides civitatis ordinäre et onerare quando est necesse et cum eisdem ministrare contra inimicos, si qui essent, quod absit.« Rotgisser Márton ilynemű 1435. évi decz. 24-én kelt szerződése még részletesebb (434. 1.) : »— — ita quod ipse debet servire a festő praeseripto per anni circulum usque ad sequens festum, euieudare pixides et registrare, pulvere facere et si necesse fuerit, etiam pixides fundere et civitas debet ordinäre ad hoc requisita, videlicet carbones, ligna etc. Item ipse non debet exire eivitatem absque licentia, scitu et velle dominorum, nee alicui extraneo extra eivitatem laborare, nisi hie in civitate. Item debet habere pro salario suo 10 flor. auri et xx cubulos frumenti. « Nem kevésbé érdekes a bártfai »fogdmeg« (preco) részére 1436-ban kiadott statutum az idézés- és letartóztatásért szedhető díjakról (611. 1.) stb. stb. Ezen feljegyzésekhez sorakozik a Bártfa városa által monopolium gyanánt kezelt vászoneladást szabályozó 5 pont az 1450-ik
