Századok – 1886

Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141

A LUBLÓI VÁR. 149 18. Lasky Albert 1581-ben april 6-án Varsóról írja a Kézs­márkiaknak, bogy a király kegyelméből szepesi helytartóvá nevez­tetvén ki, szomszédságukban minden segítségre kész lesz. ') Es csakugyan a Rueber János és Tökölyi Sebestyén között folytatott czivódásokban a kézsmárki vár felett ő is mint harmadik követelő lépett fel ; tényleg be is vonult a várba és Tökölyi a szomszéd Schavnik várba (most a szepesi püspök nyári kastélya) vissza­vonult. De Rueber halála után 1584-ben, daczára Lasky ellen­törekvéseinek Tökölyi jutott a kézsmárki vár birtokába, ki a kézs­márki polgárokat a Laskyval rokonszenvezés miatt annyira meg­alázta, hogy egy 1586-ikévi jun. 16-án kötött szerződés értelmében a kemény várúrnak 4000 frtot voltak kötelesek fizetni, és mind­amellett zsoldosaival minden kitelhető módon zaklatta és kínozta a város lakosait. 2) 12. Macejovszky Gáspáralatt, ki 1587-ben kezdett kormányoz­ni, az egész Szepesség, minden templomaival, iskolákkal és a hozzá tartozó jövedelmekkel, az ev. ág. hitvallásuakhoz tartozott.8) Ezen helytartó kormányzása alatt 1589-ben megint a lengyelek birto­kába került vissza a lublói vár, melyet III. Zsigmond és Miksa között a lengyel korona felett folytatott háborúban könnyű szerrel az utóbbi foglalt el rövid időre, de a bekövetkezett béke értel­mében minden nagyobb és kisebb lőfegyverekkel és jószágokkal a lengyel királynak szolgáltatott vissza.4) Most következik a helytartóság méltóságában a Luboinirszky berezegi család, melynek egyes tagjai jóban és roszban egyaránt kimagasló alakok valának, a városokat oltalmazák, de nagyban károsíták is. Az első köztök volt : 20. Luboinirszky Sebestyén (1596 óta) Macejovszkyhoz volt hasonló, a ki mennél nagyobb követelésekkel lépett fel. így Lubo­mirszky is 1600-ik évben a vár ellátására a rendes adományon kivül az ev. lelkészektől 300 köböl rozsot és 100 köböl búzát követelt. A főesperes és poprádi lelkész Christopherus Mátyás a lelkészek nevében még 2 tallért adott neki ajándékul, mely 2 frt és 12 krba került; azonkívül költött kocsira Poprádról Lublóra 6 mértföldre 50, és ellátásra szintén 50 dénárt. Mindjárt a következő évben 1601-ben jan. 30-án a helytartó a szomszéd podolini várban időzött, hol a főesperes Franciscus bélai lelkész­szel tisztelkedett és 4 aranyat adott ajándékúl, mely 7 frtot tett. *) Anal. Seep. 79. 2) Genersich: Merkwürdigkeiten der Stadt Késmárk 2G1—287. B) Protokoll der ev. Gemeinde in Bela 1762. *) Anal. Seep. I., 238, Istvánffy, 26. könyv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom