Századok – 1886

Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141

A LUBLÓI VÁR. 143 a rájok következő karpok és a későbben érkező gótbok, kik a búnok által űzettek el ; vagy tán a magyarok, vagy a bevándorló szászok tették le az első alapkövet a várhoz : nem egészen bizonyos. *) Bárdossy azt állítja, hogy a magyarok alapították.2

) Húsz Mihály, poprádi jegyző hátrahagyott történelmi kéziratában8

) beszéli, hogy Boleslaw, Krakkó herczege és Kunegunda, IV. Béla király leányának férje, örökségül kapta a várat. Midőn Kunegunda férje halála után O-Szandecz városában a Sz.-Klára nevű apáczaklastromot. alapította, ennek nemcsak a nevezett várost, de azonkívül több más helységet és a hozzá tartozó birtokot is adományozta 1280-ban, valószínűleg Lubló-vár is az adományhoz tartozott, mert a többi érdekeltek között Lubló várnagya is mint tanú szerepel az illető okmányban.4

) Otto és Róbert Károly tusakodásai alatt a magyar korona miatt 1305-ben, a vár megint Magyarországhoz került vissza. 1308-ban Csák Mátét találjuk a szepesi és lublói várak birtokában, ki sok gondot fordított főkép az utóbbi vár erősítésére5) 1312-ben junius 15-én Rozgonynál csatára került a dolog Trencséni Csák Máté és Róbert Károly király között. »Erről mondják, hogy a sajói csata után egy sem volt oly borzasztó és kegyetlen. Csák már visszavonúlásra bírta a királyi sereget, de a döntő pillanatban megjelent a csatatéren a szepesi bandérium és ennek segélyével Csák legyőzetett, s hatalma mindenkorra megtöretett.« Róbert Károlynak ezen győzelme következtében a lublói vár is birtokába jutott és 1312-ben julius 4-én egy okmányt állított ki, melyben István, Arnold és Jordán testvéreknek örök időkre Görgőt — Lőcse mellett — adományozta, mivel véröket ontották és életöket koczkáztatták Lubló és Sáros várak visszafoglalásánál.6) Az első örökös és birtokos gróf Lubló váron Miklós vala — comes Nicolaus et haeres de Lublov — ki is 1315-ben Petrivilla Miklós bírónak a jogot megadta, a vár környékén az erdőket kivágatni és Hopgarten nevű falut megalapítani.7) ') Kaitz, volt várbirtokos családi irományai, melyekre ke'söbben is itt-ott történik hivatkozás. 2) Supplements Analectorum 161. 3) Poprád ev. egyház levéltára. 4) Bárdossy Sup. Anal. 166. Lubló város okmánytárában is a 13-ik században gyakran említtetik a vár a határleírások közben. 6) Wagner, Anal. Sup. III. 204. Szepesvár és környéke Hradszky Józseftől, 56. 6) Wagner Anal. Sup. I, 119. 7) De scultetiis, Mart. Sehwardtncr 149.