Századok – 1886

Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141

A LÜBLÓI Y Á R. Ott, bol a Poprád folyó északi futásában a lengyel katárboz közeledik : zöld fenyvesektől környezve, magas begydombon emelkedik a lublói vár. A várbegy alját a balpartról a Poprád babjai mossák. A vártól az ugyanazon nevű város fél- és a híres vasfürdő egy órányi távolságban fekszik. A várfalakról ritka szép kilátás nyílik a Poprád völgyére, melyben a folyó ezüstfonalként húzódik s a hol sűrűen fekvő falvak és városok láthatók, kimagasló tornyaikkal, örökös zöld koszorúval környezve, északról a Tátra, délről a gömöri hegyek által. Miképen a várról messze terjed a kilátás, úgy másrészről a vár maga is minden magasabb dombról kivehető, mint egy fehérlő pont a kékes zöld erdőben. Erről, a természet bájairól és a történet eseményeiről híres várról már régóta megemlékeznek itt-ott történészeink és földleíróink. Már Fröhlich Dávid, a késmárki lyceum híres ínatkematikusa, 1639-ben így ír róla: A lublói várban székel a XIII elzálogosított szepesi város alkapitánya; eme Lengyelországhoz tartozó községek egyenként minden évben választanak bírót és együttesen grófot, ki a 13 bíró elnöke a ki súlyosabb kérdésekben itél.]) Ugyanazon értelemben nyilatkozik Stübel András 1690-ben »Lubló, Lublavia, Lublau« várról, oly hozzáadással, hogy Pozsonyban az összegyűlt rendek 1637-ben és 1638-ban azon fáradoztak, hogy az elzálogosított 13 szepesi várost a lublói várkapitánytól és a lengyel kormánytól valahára kiszabadítsák.2) Bohusch késmárki tanár kéziratban hátrahagyott Szepes megye történetében 1722-ben 1) Medula geographice practice Peregrinantium imprimis usui, deiiide historiarnm et rerum hoc tempore bellicosissimo gestarum, gerendarumque, pleniori cognitioni accomodata ab auctore Davide Fröhlichio, .mathematico Caesareopolitano, apud Gepidas Carpathicos, typis Bartphensibus Anno S. 1639. 2) Beschreibung des Königreichs Ungarns und der dazu gehörigen Länder, 2 Theile von Andreas Stübel 1690.