Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - II. közl. 109

KÖPCSÉNYI GRÓF LISTI LÁSZLÓ. 139 A nagyköpcsényi Listi-család ugyanis a végenyészét felé közeledett, egy férfitagja élt már csupán, a ki nemzetségét tovább terjeszthette volna, ifj. Listi János báró, de ennek sem voltak gyermekei s talán kilátásai sem arra nézve, hogy örökösöket hagy maga után. Gyulaffi Zsuzsánna fájó szívvel látta ezt, s elhatározta magában, hogy a nemzetséget romjaiból új életre kelti. Lászlófi Györgyre gondolt tehát, férjének természetes gyermekére, kit, ha a családi hagyománynak hitelt adhatunk, elhúnyt férje iránt való kegyeletből már eddig is gondosan neveltetett,1) s most őt szemelte ki arra a czélra, hogy a Listi-nemzetség kihalását meggátolhassa. Azért mutatkozott tehát oly engedékenynek Leopolddal szemben, mert jóváhagyását akarta kinyerni arra nézve, hogy Lászlófi Györgyöt fiává fogadva, egyszersmind a Listi-nevet is reá ruházhassa, s ez volt a föltétel, melyhez lemondását köté. Leopold úgy látszik méltányosnak találta az özvegy kívánságát s rövid idő múlva meg is történt az adoptatió, mely a törvénytelen születésű Lászlófit a magyar főnemesek sorába emelte s midőn Gyulaffi Zsuzsánna 1664-ben örök nyugalomra hajtá fejét, azon boldogító hitben hagyományozta fogadott fiának Pozsonyban fekvő házát, hogy czélját elérte, s a Listi-nemzetség talán még századokon keresztül fényleni, virágozni fog. 2) De meg volt írva a végzet könyvében, hogy a Listi-családnak végkép el kell pusztúlni a föld színéről. Az adoptált Lászlófi, mint a történtek bizonyítják, nem volt méltó a benne helyezett bizodalomra s bár életkörülményeiről úgyszólván semmit sem tudunk, mindamellett ennek lefolyását hajlandók vagyunk halálából megítélni, mely — mint más helyen említettük — 1679-ben börtönben történt. Minő természetűek voltak a bűnök, melyek miatt szabadságát vesztette, adatok hiányában nem lehet eldönteni, ha azonban Vittnyédynek Zrínyi Miklóshoz írott s alább következendő levelei Kemény József: a nagyköpcsényi Listi-család eredete stb. Uj m. múzeum 1854. 488. 2) Hogy ez adoptálás kétségtelenül megtörtént, azt a már elmondottak után felesleges bizonyítanunk, az a kérdés csupán, hogy Lászlófi György természetes gyermeke lett volna-e valóban Listi Ferencznek, egy Lászlófi Anna nevű nemes leánytól, miként Kemény a családi hagyomány után állítja. Készemről ezt igen valószínűnek tartom ; ezért esett Gyulaffi Zsuzsánna választása épen ő reá, ezért nyerhette ki oly könnyen а királyi beleegyezést, sőt alig fogamzott volna meg az özvegyben a gondolat, hogy a Listi-nemzetség kihalását meggátolja, ha Lászlófi György mint Ferencz természetes gyermeke épen kéznél nincs. 10*