Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - II. közl. 109

KÖPCSÉNYI GRÓF LISTI LÁSZLÓ. 137 Végre is látván, hogy minden igyekezete hasztalan, 3500 írtban kiegyezett a kamarával. Más felöl pedig özvegy Listi Ferencz né is jogot formált Köpcsényhez, és sietett is annak érvényt szerezni. Igényeinek alapját nem ismerjük, de mint látni fogjuk figyelembe vételük nem volt elkerülhető. Es ott voltak, a kiket tulajdonképen első sorban kellett volna említenünk, Listi Jánosék, respective az ifjú Jáuos, kinek háta niegett állott a nádor s érdekében a nem sokkal utóbb egybehívott pozsonyi országgyűlés is közbe vetette magát. Wesselényi különben is le volt kötelezve Listiéknek, kiktől az 1662-év folyamán Lipcse várát megvévén, harminczhárom ezer forintjukkal adós maradt,1) melyért később a »Murányi Venus«-пак annyi keserűséget kellett szenvednie. Lipcse várának eladása tehát összeköttetésben lehetett a köpcsényi jószág megszerzésével s dános úrnak valószínűleg alapos reménye volt arra, hogy a nádor kieszközli számára a »jus regium « -üt, különben aligha eladja Lipcsét, hogy ismételten kitegye magát és • családját a rosz szomszédság kellemetlenségeinek, a közös birtoklás elkerülhetetlen súrlódásainak. Azonban Gyulaffi Zsuzsánna sem volt tétlen, élt özvegyi jogaival s maga helyett Hatvani Istvánt és Persicz Péter nevű követeit küldé az 1662. év május 1-én megnyílt pozsonyi országgyűlésre,2) általuk kívánván Listi dánosék befolyását ellensúlyozni. Minthogy pedig az özvegy megelégedett azzal, ha Köpcsényhez való igényei elismertetnek és egyáltalában nem gondolhatott arra, hogy fia jószágait talán visszanyerhetné, Listi dánosékuak már csak azért sem állott érdekükben ellenezni a dolgot, mert így sokkal könnyebben juthattak kivánt czéljukhoz. A rendek örömest magukévá tették az ügyet, mert alkotmányunk nyilvános sérelmét látták abban, hogy Listi Lászlót, bármily nagy bűnös volt is, idegen földön, idegen bíróság ítélte halálra. Ennélfogva az országgyűlés által Leopold elé terjesztett országos sérelmek 53. d) pontjában kérték ő felségét, hogy az Ausztriában elfogott és törvényeink sérelmére idegen bírák által hűtlenség bűnében elmarasztalt s ennek következtében le is fejezett gróf Listi László törvénytelenül elkobzott javait, ifj. Listi Jánosnak elő : » Újhelyi barátok pénzét én fizettem meg Lászlóért ft 600«, de mindent összevevő is, Listi adóssága csekély összeget képviselt, a min egyáltalában nem csodálkozunk. Orsz. Ltár. N. R. A. fasc. 104. N. 5. ') Acsády Ignáez : Szécliy Mária. Magyar Tört. életrajzok. I. évf. 5. füzet 223 lap. 2) Fabó András: Az 1662-ik országgyűlés. SZÁZADOK. 1886. II, FÜZET. 10