Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - I. közl. 105

118 A МАГтУАП-CSTîH OONFOEIVERATIO után alig lehetett kilátás arra, hogy a császár a cseheknek fegy­verszünetet adjon. Minthogy azonban Ferdinánd a salvus con­ductust, a fegyverszünetre vonatkozólag minden kötelező igéret nélkül megadta a cseheknek, Bethlen april 1-én irt levelében utasította prágai követeit : hassanak oda, hogy a cseh király minél előbb küldjön követeket a császárhoz oly feltételekkel, melyeket ha a császár nem fogadhatna is el, azok legalább az országok előtt méltányosaknak találtathassanak, nehogy elfogadliatlan feltételek szabásával a cseh királyon lássék múlni a dolog. Mostan a leg­főbb az , hogy a szövetségesek is sz.-Mihály napig tartó fegyver­szünetet nyerjenek ; a császár ezalatt is kénytelén lenne hadakat tartani s lia a béke véglegesen nem köttetnék meg, épen akkor fogyna ki a költségből, mikor a hadra legnagyobb szüksége lenne. ") Thurzó Imre fejedelme útasítása szerint megtette előter­jesztését. April 2-án követeink a cseh királyhoz és a szövetséges országok rendeihez terjesztett iratukban részletesen kifejtették, hogy a mennyiben a pozsonyi országgyűlésen a cseh király és a confoederátusok követei nem voltak megbízva a császárral kötendő fegyverszünet ügyében alkudozni és útasítás hiányában alkudoz­niok nem lehetett és nem is akartak, nem érheti a magyarokat azon gyanú, mintha ők a fegyverszünetbe a szövetségeseket befog­laltatni nem akarták volna. A confoederátusok még mostanáig sem küldtek követeket a császárhoz ezen ügyben, holott a magyar fejedelem ennek daczára is vállalkozott a közvetítő szerepére s már annyira előkészíté a fegyvernyugvás útját, hogy csak a rendek jóakaratán múlhat annak megkötése s ha ezt elmulasztják, egyedül önmagukat vádol­hatják. Ha Bethlen saját érdekét és hazája nyugalmát elébe akarta volna helyezni a szövetség érdekeinek, a magyar trónt minden akadály nélkül elfoglalhatta volna ; mert a választási fel­tételek és a korona is kezében vannak. De ő a keresztyénség általános érdekeit magasabbra becsülte, a keresztyén vér ontását megszüntetni, a háború okait elenyésztetni és az országok békéjét helyreállítani akarja. Küldjenek a cseh király és a rendek kése­delem nélkül követeket a császárhoz és kérjék a fegyverszünetet, l) Bethlen pol. lev. 188—189.

Next

/
Oldalképek
Tartalom